halgazdálkodás

Az idén már két esetben tiltotta meg inváziós halfajok, például ezüstkárász telepítését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken.

A hazai halgazdálkodási létesítmények ökológiai hatása a velük összeköttetésben lévő vízfolyásokra könnyen minimalizálható lenne a Szent István Egyetem kutatóinak eredményei szerint. Minderre egy több éven át tartó, nemzetközi pályázat keretében végzett kutatómunka során derült fény, melynek fókuszában a szakértők vízminőségi vizsgálatai és halállomány-felmérései álltak.

A 3 őshonos, mára természetvédelmi oltalom alatt álló tízlábú rákfaj mellett hazánk területéről ezidáig 8 idegenhonos faj került elő. Dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem kutatója szerint azonban rövid időn belül további új fajok előfordulásával kell számolnunk, ami további ökológiai és környezeti hatásokkal járhat.

Dolgozunk azon az átfogó birtokrendezési törvénycsomagon, ami jelentősen gyorsíthatja a megoldást – nyilatkozta Zambó Péter, az Agrárminisztérium februárban hivatalba lépett, földügyekért felelős államtitkára.

A globális klímaváltozás és a betelepített halfajok magyar tógazdálkodásra gyakorolt várható hatásait is körüljárták a 8. alkalommal megrendezett Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozón.

Egy nemzetközi kutatócsapat vizsgálatában feltárta, hogy a nagy testű halak, többek között számos cápa-, rája- és tüskésrája faj a legveszélyeztetettebb Európában.

A tudósok szerint a sebes pisztráng akár hungarikummá vagy gasztronómiai különlegességgé is válhat. Magyarországon jelenleg a szivárványos pisztráng, és az őshonos sebes pisztráng él.