hitel

Sajátos leírását adta az elmúlt 500 év történetének az ENSZ novemberi (COP26) klímavédelmi konferenciája kapcsán egy baloldali sajtóorgánum publicistája, aki arra a következtetésre jut, hogy a klímaváltozás okozta globális válság újabb formája annak, hogy a gazdag országok elnyomják a szegényeket.

Számos népszerű termékkategóriában szűkebb kínálatra és magasabb árakra kell számítani az idei karácsonyi szezonban, a vásárlási kedv azonban a várakozások szerint nagyobb lesz. Így végeredményben az idei ünnepekre készülve több pénzt fognak elkölteni az emberek, mint tavaly.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke, Liljana Pavlova és Dávid Ilona, a legnagyobb magyar buszflottakezelő vállalatnak számító Volán Buszpark Kft. vezérigazgatója január 24-én 47 millió euró (csaknem 15,8 milliárd Ft) összegű hitelmegállapodást írtak alá. 

Tisztább levegő és közélet, rászorulók támogatása, stadionstop, közösségi részvétel – erre készül a főváros új vezetése. Karácsony Gergelynek tervei bőven vannak, a pénzügyi mozgástér viszont szűk, és azt sem tudni, hogy a kormány mennyire akar bosszút állni a fővároson a múlt vasárnapi ellenzéki győzelmekért.

Módosítaná a kormány a paksi hitelmegállapodást. Ha ez nem sikerül, az államnak kell a zsebébe nyúlnia, és kifizetnie az előkészítés csúszásából adódó milliárdokat. A határidők tartása nem az atomerőmű-építők erőssége.

A „nemzeti kukaholding”-nak becézett NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. egy feneketlen kút, amiben eltűnt már 20 milliárd, és most pottyant bele a következő 20-as adag – írta a 24.hu.

Plakáttal szúrt oda az Orbán-kormánynak Jávor Benedek. Az Orbán-kormány paradox módon azzal az érveléssel támasztja alá a paksi bővítés szükségességét, hogy az a „nemzeti szuverenitás újabb építőkockájaként” növeli Magyarország energiafüggetlenségét. Ez hazugság, az orosz propaganda része.

Az idei 30 milliárd forint után 2018-ban 56 milliárdot kérnek az oroszoktól Paks II-re.

Újabb, eddig még nem igazán ismert tényadat látott napvilágot, mellyel csak gyarapodott azon tényezők sora, miszerint erősen vitatható a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának szükségessége.

Nem fontos a megtérülés a miniszterelnöknek a 750 milliárd forintnyi kínai hitelből épülő Belgrád–Budapest-vasútvonalnál, pedig annak költségét és a kölcsön kamatait is a magyar államkassza állja majd. A Hír TV által megkérdezett szakemberek szerint egyértelműen presztízsberuházásról van szó, amelyik legfeljebb az építés idején növeli a GDP-t, később csak veszteséget termel.