hulladékmutyi

Utoljára a teherautók használatarányos útdíját vezették be olyan rosszul előkészítetten a magyar gazdaságban, mint idén a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR), amely a feje tetejére állította a viszonyokat sok vállalat hulladékgazdálkodásában. A kormány hulladékmutyija: bürokratikus káosz és elszálló árak, de a MOHU-MOL jól jár.

Három területen is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. Hazánkat 3 másik országgal együtt elmarasztalás fenyegeti a közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályok be nem tartása miatt.

Szakmai szervezeteket és cégeket kérdezett a Szabad Európa arról, mik a tapasztalataik a júliusban elindult hulladékkoncessziós rendszerről. Szerintük hibás szemlélet, hogy a Mol koncessziós cége csak a nagy és a közepes cégekre koncentrált, a kicsikkel nem törődtek.

Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves…

A fideszes parlamenti többség, valamint az Orbán-kormány olyan sok ponton sértett érdekeket és a gyanú szerint jogelveket is az új hulladékgazdálkodási rendszerrel, hogy idővel az igazságszolgáltatás valamelyik bugyrában még alá is áshatják a Mol jogosultságait.

Illegális akkumulátorhulladék-raktárra bukkantak egy elhagyatott ikladi ipartelepen, a helyszínre a rendőrség és a katasztrófavédelem is kivonult. A Pest megyei község határában egykor gumiabroncsok feldolgozását végző cég működött, most nagy mennyiségű darált gumit „tárolnak” a földre ömlesztve és nagy zsákokban, de számos egyéb hulladékot is felhalmoztak a telepen, amin négy jó állapotú raktár is áll.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkárának, dr. Benkő Tamás Jánosnak a testvéréhez kötődik több szálon az a cég, amelyik a zajdai gumihulladékos környezetszennyezést okozta. Nem ez az első hulladékmutyija.

Mától lép életbe az EPR rendszer – sok gyártó és forgalmazó mégsem tudja, hogy mit kellene tennie. Hatalmas káosszal indulhat az EPR, vagyis az extended producers responsibility lényegében a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer.

Kecskére bízták a káposztát azzal, hogy július 1-jétől a Mol Nyrt. leányvállalata gyakorolja az országos hulladékkezelés koncessziós jogát. A Mol a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása volt. A magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas.

2023 július 1-től akár ötödével is emelheti egyes nyomdai termékek árait a belőlük képződő hulladék uniós feldolgozási kötelezettségére hivatkozva kirótt, szakmailag vitatható EPR-díj. A Mohu Mol hulladékbiznisz cég 250 milliárdot remélhet belőle. A nálunk kihirdetett EPR- díjak jócskán meghaladják a nyugat-európaiakat, amit a fogyasztók is megéreznek majd.