hüllővédelem

Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára. Az észlelést pedig rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül.

Amennyiben úton áthaladó teknőssel találkozunk, álljunk meg, és segítsük át az úttest túloldalára. Az észlelést pedig rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonos alkalmazáson keresztül.

A Rákosivipera-Védelmi Központ és az itt zajló munka a fajmegőrzési program meghatározó részét képezi. A nyár folyamán több mint 200 rákosi viperát engedtek szabadon két nemzeti park összesen öt élőhelyére.

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya folytatva a 2012-ben indult Év hüllője/Év kétéltűje programot, „Nem minden mérges, ami fekete!” címmel hirdette meg 2020 év hüllőjének a keresztes viperát. A felhívó szlogen célja annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy minden fekete kígyótól tartani kell, hiszen a hazai, nem mérges siklófajok között is akadnak sötét színváltozatok.

Rákosi viperákat telepítenek vissza a szakemberek a Hanságba, az évek óta futó program keretében a héten újabb egyedeket engedtek szabadon a Lébény közelében lévő zárt és biztonságos gyepterületen.

Elkészült a népszerű okostelefonos Madárhatározó app új verziója, amiben már majdnem az összes hazánkban valaha előfordult madárfaj megtalálható.

A Magyar Természettudományi Múzeum kutatói nemzetközi együttműködés keretében különlegesen érzékeny módszert fejlesztettek ki, amely barlangokból gyűjtött vízmintákból is képes kimutatni az akár a 100 évet is megélő barlangi vakgőte jelenlétét.

3 napot töltött hazánkban a világhírű főemlőskutató – természetvédő Jane Goodall, aki ellátogatott Pesthidegkútra, ahol a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű és Hüllővédelmi Szakosztályának szakembereivel engedte el az egyik jeladós haragos siklót.

Kevésbé közismert, hogy Magyarországon két vízisiklófaj él, melyek közül a kockás sikló az, amelyik jobban kötődik a vízhez. A Balatonon például gyakrabban lehet vele találkozni, mint közeli rokonával, a vízisiklóval.

A levegőből igyekszik megakadályozni a mexikói kormány, hogy az augusztusban tojó teknősök tojásai az előző évekhez hasonlóan bűnözők kezébe kerüljön. A teknőspopulációt a bizonytalan költések miatt kihalás fenyegeti.