HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

Az utóbbi 30 évben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A klímaváltozás nem csak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok…

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) felméréseinek eredményei és a horgászok visszajelzései egyaránt azt mutatják, hogy természetes vizeinkben egyre gyakrabban találkozhatunk igazán tekintélyes méretű sügérekkel. A kutatók most a horgászok segítségét kérik a hazai sügérállomány felméréséhez.

A felszíni vizek állapotának megőrzése kiemelten fontos feladat. A Balaton élővilága különösen érzékeny a növekvő átlaghőmérséklet, gyakoribbá váló szélsőséges időjárás, a part növekvő beépítettsége és a nyári idegenforgalom okozta stresszel szemben. A parti öv élővilága jelentős szerepet játszhat a tóba kerülő káros anyagok kiszűrésében ezért az itt élő szervezetek és víztisztításban betöltött szerepük vizsgálata különleges…

A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában, és megdöbbentő eredményeket kaptak.

A magas vízhőmérséklet összefüggésben van azzal, hogy 2024 nyara az egyik legmelegebb időszak volt világszerte. A Szent Anna-tó vizének melegedése természetesen nem egyedi jelenség. A Pannon Ökorégióban főként az utolsó évtizedekben látványosan felgyorsult a sekély tavak, így például a Velencei-tó, Fertő-tó vagy a Balaton vízhőmérsékletének az emelkedése.

Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékletének változásait vizsgálták a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Pannon Ökorégióban. A legnagyobb mértékben tavaink melegedtek, közülük is leggyorsabban a Velencei-tó hőmérséklete emelkedett, évtizedenként 0,7 °C-ot. A melegebb sekély vizek az invazív fajoknak kedveznek.

Az édesvizek sótartalmának növekedése (szalinizációja) világjelenség, amely   a XXI. század első évtizedeiben került az érdeklődés homlokterébe. Elsődleges kiváltó oka a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása, a műtrágyahasználat, és a tájhasználat változása. Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a Balaton élővilága.

Ezer liternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám. Európai viszonylatban ez nem kirívóan magas, de pl. a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban több mint 200 műanyagszemcsét számoltak össze a szakemberek. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének kutatói pedig a vízibolhákat vizsgálva jutottak érdekes megállapításra.

2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton, derül ki a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet legfrissebb felméréséből. A tó átlaghőmérséklete legjobban a keszthelyi részen emelkedett, csaknem 2°C-kal.

Magas arányú rágcsálóirtószer-koncentrációt találtak hazai kutatók elpusztult görények májmintáiban. Bár a véralvadásgátló mérgek felhalmozódása a Magyarországon talált görényekben ugyan kisebb mértékű, mint más európai országokban, viszont nálunk több állatban találtak méregmaradványokat. A szakértők az irtószerek körültekintőbb és felelős használatára, illetve az ellenőrzések fontosságára hívják fel a figyelmet.