A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) felméréseinek eredményei és a horgászok visszajelzései egyaránt azt mutatják, hogy természetes vizeinkben egyre gyakrabban találkozhatunk igazán tekintélyes méretű sügérekkel. A kutatók most a horgászok segítségét kérik a hazai sügérállomány felméréséhez.
HUN-REN BLKI
Riasztó eredmények: nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint eddig gondoltuk
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában, és megdöbbentő eredményeket kaptak.
A ’80-as évektől kezdve hatszor gyorsabban melegednek természetes vizeink, mint annak előtte
Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékletének változásait vizsgálták a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Pannon Ökorégióban. A legnagyobb mértékben tavaink melegedtek, közülük is leggyorsabban a Velencei-tó hőmérséklete emelkedett, évtizedenként 0,7 °C-ot. A melegebb sekély vizek az invazív fajoknak kedveznek.
Egyre több a fekete törpeharcsa a Balatonban, és ez nem túl jó hír az őshonos halaknak
3 balatoni, 1 inváziós és 2 őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. Ebből kiderült, hogy a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink. A kifogott fekete törpeharcsákat ezért sem szabad visszadobni a Balatonba, sőt, a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, a törpeharcsák ivadékfelhőinek eltávolítása sikeres…
A Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet
A párizsi olimpia nyílt vízi úszóversenyeinek helyszíne folyamatosan fókuszban van a Szajna vízminősége miatt. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői szerint azonban a Szajna állapota nem egyedi eset, hanem sok vízparti nagyvárosban, sőt, itthon is bármikor előfordulhatnak ilyen hirtelen vízromlások.
Miért van több sikló a városias tóparti településeken?
Bár az emberi tevékenységek (a természetes környezet beépítése, a szennyezés vagy a klímaváltozás) miatt csökken a biodiverzitás, vannak olyan állatok, amelyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő például a Balaton partján. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás sikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak.
Memóriazavaros csigák és elhízott vízibolhák – így tesszük tönkre a Balaton élővilágát
Őszintén a Balatonról címmel tartott konferenciát a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) június 12-én. A találkozó fókuszában azok a szennyezőanyagok álltak, amelyek látványosan megzavarják a vízi szervezetek élettani folyamatait, és ezzel akár a teljes vízi ökoszisztémát is veszélyeztethetik. A diskurzus arról is folyt, miként lehet és kell beavatkozni, hogy ezeknek a rossz folyamatoknak, az…
Új eredmények a halközösségek sokféleségének kutatásában
A HUN-REN BLKI kutatói az élőhelyi specializáció, valamint a térbeli és környezeti változékonyság szerepét tárták fel a halközösségek diverzitási mintázatának alakulásában.
Kiderült, miért olyan sikeres a Balatonban az invazív kagyló
A Magyar Kutatási Hálózat Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai növekedési és testösszetétel-vizsgálatokkal igazolták, hogy a szénhidrát helyett a zsírraktározásra való átállás képessége lehet az oka az inváziós kvagga kagyló sikeres elterjedésének a Balaton táplálékszegény keleti medencéjében.