invaziv faj

Közel 16 milliárdos – európai uniós támogatású – beruházás zajlik a Tisza-meder és a hullámtér vízszállító képességének a helyreállítása érdekében a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon. A vízügyi szakma szerint ugyanakkor a mederrendezés hibás koncepción alapul, s a céllal ellentétesen károkat okoz.

Az újonnan érkező invazív ragadozók különösen nagy veszélyt jelenthetnek az őshonos prédafajok egyedeire, mivel ezek kezdetben nem képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyt – mutatta ki egy új vizsgálat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai vezettek.

Óriásvarangyokból készített kolbásszal próbálják megtanítani az Ausztráliában őshonos állatoknak, hogy ne egyék meg a mérgező kétéltűeket, amelyek jó ideje súlyos fenyegetést jelentenek a kontinens állatvilágára.

Új kártevő bukkant fel a főváros környéki erdőkben: az amerikai lepkekabócával kapcsolatban egyre több bejelentés érkezik a kerttulajdonosoktól a Pilisi Parkerdő Zrt. szakembereihez. Az elszaporodott, idegenhonos lepkekabócák ellen nagyon nehéz védekezni, ám a közvélekedéssel szemben nem az erdőkből „szállják meg” a kiskerteket.

Ökológusok legenyhébb becslése szerint az invazív rovarok évente több tízmilliárd dollárba kerülnek az emberiségnek, számuk pedig valószínűleg emelkedni fog a klímaváltozás és a nemzetközi kereskedelem növekedésének hatására.

Közös, uniós feketelistára kerülhetett volna a parlagfű, viszont „sikeresen megakadályoztuk” egy rejtélyesen eltüntetett nyilatkozat szerint. A Földművelésügyi Minisztérium szerint szakmai okokból nem került fel a listára, de a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint inkább túl sok munkával járt volna, ha szigorú EU-s szabályok vonatkoznának az allergén gyomnövényre.

Ahhoz képest, hogy csak 1934-ben telepítette be őket egy állatkereskedő, már az egész országban elterjedtek, és mivel természetes ellenségük nem nagyon van, de szinte mindent felzabálnak, nagy veszélyt jelentenek az ottani élővilágra.

Egy-egy olajszennyezést mindig kiemelt médiafigyelem kísér, miközben a természeti „szennyezések” komoly és főleg hosszú távú veszélyt jelentenek – és mégsem foglalkozunk velük. Egy egzotikus gomba több milliárd gesztenyefa pusztulását okozta az amerikai kontinensen a 20. század elején, jelentősen átformálva a tájat és az ökoszisztémát. Ma világszerte évente 527 millió tengeri konténerszállítás történik.

A parlagfű önző érdekből, a jobb élet remé­nyében, mindenféle engedély nélkül jött át a déli határon, és a magyarok munkáját nem veszi ugyan el (sőt, adna is teendőt sokaknak, ha a parlagfűirtásra szánt közpénzek nem válnának minden évben a palástolatlan lopás áldozatává), ám az egészségüket, a jó közérzetüket és a nyugalmukat annál inkább – úgyhogy…

A környezetvédők a halálos mérgű tűzhalak terjedésének veszélyeire hívják fel a helyiek figyelmét arra biztatva a lakosságot, hogy fogyasszák bátran az ízletes húsú halat, ezzel szorítva vissza a terjedésüket.