invaziv faj

Él a Földön egy Észak-Amerika keleti tájegységein őshonos fafaj, amely a világ országai közül Magyarországon játssza a legnagyobb szerepet. Indián gyógynövényként ismert amerikai gyarmatáruként került hozzánk a „magyar akác”

A világ legfalánkabb és legkártékonyabb betelepített ragadozói a házimacskák, s köztük is azok, amelyek nem kizárólag a lakásban vagy a házban élnek, hanem a kertben, a környéken szabadon vadászhatnak – mielőtt visszakérezkednének.

2023 nyarán első ízben figyelték meg Magyarországon az Európa felől érkező invazív darázsfaj egyedeit. Magyar fejlesztésű eszköz segíti az ázsiai lódarázs hazai terjedésének lassítását.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsigafaj hazai jelenlétét, vagy megerősítették a velük kapcsolatos korábbi bizonytalan adatokat.

A Magyar Kutatási Hálózat Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársai növekedési és testösszetétel-vizsgálatokkal igazolták, hogy a szénhidrát helyett a zsírraktározásra való átállás képessége lehet az oka az inváziós kvagga kagyló sikeres elterjedésének a Balaton táplálékszegény keleti medencéjében.

Mára 37 ezer idegen faj jelent meg új környezetben a Földön, ezek közül 3500 veszélyezteti új élőhelyét a termések elpusztításával, őshonos fajok kiszorításával, vízterületek szennyezésével, betegségek terjesztésével, a talaj katasztrófákhoz vezető átalakításával.

Magyar kutatók az ázsiai márványospoloska összetett szemeinek spektrális érzékenységét vizsgálták. Eszerint az emberi szem számára pirosas, sárgás fényeket a legkevésbé, míg a kék és ultraibolya fényeket a leginkább kedvelik e rovarok, vagyis a rövidebb hullámhosszakban gazdag hideg fehér fényű lámpák vonzóbbak a poloskák számára, mint a meleg fehér fényűek.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szerint a Tisza szolnoki szakaszán találtak rá az eddig csak otthon tartott teknősfaj „kivadult” példányára, a mississippi tarajosteknősre. Előfordulása sok kérdést vet fel a szakértőkben.

Vadonélő mosómedvéket filmeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói egy Budapesttől 30 kilométerre fekvő erdőben. Mivel a mosómedve invazív faj, akár a hazai őshonos állatfajokra is veszélyt jelenthetnek.

A hazai rovarfauna egy új „óriással” gazdagodott, de az, hogy ennek örülhetünk-e vagy sem, még megválaszolásra, további kutatásra vár.