invaziv faj

1970 óta 76 százalékkal csökkent a vándorló édesvízi halak populációja, a 30 kilónál nehezebb fajok pedig szinte teljesen eltűntek a folyóink nagy részéből.

Nemcsak őshonos növény- és állatfajokat szorítanak ki az invazív fajok, hanem nagyon jelentős környezeti és gazdasági kárt is okozhatnak. Kutatók szedték össze, mely fajok okozzák a legnagyobb gondot Európában, illetve melyekre kell nagyon odafigyelni a jövőben.

Az elmúlt öt évben vált tömegessé a jelenléte Magyarországon az invazív címeres poloskáknak – derül ki a 14000 kérdőívkitöltő válaszait összesítő felmérésből, amely alapján kirajzolódott az országos poloskatérkép. A Sokk a rovar Facebook közösség poloskatérképéből az derült ki, hogy nincs már olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg ezek a rovarok, amelyeket lakosságarányosan…

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nyílt levélben kéri Dr. Nagy István agrárminisztert, hogy vonja vissza a vörös fogoly hazai vadászati célú kibocsátására vonatkozó rendeletet, hiszen az idegenhonos faj jelenléte tovább veszélyeztetheti a hazánkban őshonos és a kipusztulás szélére került szürke foglyot.

A feketefejű meztelencsiga és a malaccsiga csak most kerültek elő hazánkból, máris országszerte elterjedtek, elsősorban települések közelében találkozhatunk velük. Mindkét faj terjedőben van jelenleg, és olyan családba tartozik, amelynek több tagját kertészeti kártevőként tartják számon.

Egyre több állat- és növényfaj húzódhat Európa felé az évszázad közepére. Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma. Az állatok között elsősorban a „kevésbé feltűnő” fajok – rovarok, puhatestűek és rákállatok – várhatóak.

A Kiskunsági Nemzeti Park egyik törzsterületétől, Mikla-pusztától délre található halastavak a térség egyik legnagyobb vizes élőhelyét képezik Szakmár határában. Az őszi lehalászásokat követően az intenzív halastavakat keletről szegélyező Maloméri-főcsatornából történik a tavak vízzel való újbóli felöltése.

A császárfa és fajhibridjei gyorsan nőnek, aktívan kötik meg a szén-dioxidot, telepítésük előnyösnek tűnik. Ám a szakértők óvatosságra intenek: nem tudjuk, ezek a növények hogyan teljesítenek a hazai körülmények között, óriási a vízigényük, és veszélyes özönnövényekké válhatnak. Sok a nyitott kérdés, komoly kutatásokra lenne még szükség, viszont az üzletben érdekeltek erőteljesen reklámozzák a klímaváltozás elleni…

A 3 őshonos, mára természetvédelmi oltalom alatt álló tízlábú rákfaj mellett hazánk területéről ezidáig 8 idegenhonos faj került elő. Dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem kutatója szerint azonban rövid időn belül további új fajok előfordulásával kell számolnunk, ami további ökológiai és környezeti hatásokkal járhat.

Az, hogy egy a fizetésből élő magyar embernek lassan már esélye sincs itt nyaralni a családjával, persze nem zavarja a Fideszt. De sajátosan még azt sem látják, hogy az intézkedéseikkel már saját maguk alatt is vágják a fát. Mert mitől Balaton a Balaton? Orbán gazdasági érdekei felülírják a Balaton ökológiáját.