invazív növény

Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei. Az eredmény aggasztó: ha így folytatódik a klímaváltozás, Petőfi Kiskunságában az árvalányhajat és a kék szamárkenyeret távoli tájak melegkedvelő, egzotikus növényei szoríthatják ki.

Szakértők szerint a faültetési kampányok csak porhintésre jók, érdemi javulást nem hoznak. Van olyan fenyőfaj, amelyik nemsokára eltűnik Magyarországról.

Egy veszélyes növény tömegesen a szomszédságunkban. A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) gyomnövény. Mérgező, fényérzékenyítő növény, veszélyes, mivel már az emberi bőrrel érintkezve kifejti mérgező hatását:

A növényi magok hosszútávú terjedésének az ember az egyik leghatékonyabb vektora – írta az Ökológiai Kutatóközpont egy tanulmányra hivatkozva. A ruházat és cipő típusa is jelentősen befolyásolja a növények magjainak a terjedését.

A Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) a Kelet- és Közép-Kaukázusban, a Transzkaukázusban, Északkelet-Törökországban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban őshonos. Európa legtöbb országába kísérleti céllal került, többek közt takarmánynövényként való hasznosíthatóságát kutatták.

Magyarországon 2 millió ember szenved a parlagfű miatti allergiában. Az egyetlen növény, aminek a nem irtását bírsággal szankcionálja jogszabály. Írtjuk is. Hogy ez az irtás segít-e, azt jól mutatja, hogy az EU-n belül immár elsők lettünk a parlagfű koncentrációban. Azaz ennek az irtás dolognak nagyjából nulla a hatékonysága, mégis ezt erőltetjük évről évre.

A kiskunsági erdők 81 %-a faültetvény, e területek fajdiverzitása radikálisan lecsökken, sőt idegenhonos növények inváziójának kiindulópontjaivá válnak. Ha már ültetvény, ökológiai, természetvédelmi szempontból a szakemberek őshonos fehérnyárt javasolnak fenyő és akác helyett.

Az ember által betelepített növények teszik ki a természetben terjedő fajok többségét Nagy-Britanniában, ahol az őshonos növények több mint fele visszaszorulóban van – derült ki egy húsz évet felölelő tanulmányból, amelyet most hoztak nyilvánosságra.

A dél-európai fák bizonyára jobban tűrik a meleget, mint a hazaiak, de bőven lenne feladat, mielőtt idehozzuk őket. Kevesebb tarvágás jobban használna az erdőknek, mint a kamionnal ideszállított balkáni tölgymakk. Aki pedig az idős, védett erdőkre láncfűrészt emel, kétszer is meggondolhatná… Néhány szempont, amit Áder János volt köztársasági elnök figyelmébe is ajánlanánk.

Magyarország sok részén szaporodnak a kidobott díszkaktuszok. A mindenkinek rossz, de a szívós növények ellen nehéz küzdeni. Sőt! Még a törvények is a betolakodók pártját fogják. A 24.hu Kunbaracson követett egy biológus által vezetett csoportot, akik a környező kaktuszok irtásával töltöttek egy napot, és közben azt is megtudták, miért érzik ilyen jól magukat hazánkban az…