ivóvízhálózat

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által készített ólomtérképen a lakosság és az intézmények által beküldött csapvízminták alapján az országos ólomszennyezettséget ábrázolják. Összességében a csapnyitási minták 14 %-a haladta meg a határértéket, és a fővárosi csapvízben találták a legtöbb ólmot. Végleges megoldást a csövek teljeskörű cseréje nyújtana, ami igen költséges lenne, ezért az NNK bevizsgálta az…

Az NNK ingyenes vizsgálatainak köszönhetően ezrek szembesültek azzal, hogy az eddig egészségesnek vélt csapvizükben a határértéket meghaladó mértékben mérhető az ólom. Megy a felelősség el- és áthárítás, miközben az érintettek nem kapnak segítséget. A paradox az, hogy legkevésbé a jelenlegi szereplők tehetnek a kialakult helyzetről, hiszen a régi vízvezeték csövek állapota miatti un. „másodlagos” szennyezők…

Egy budapesti édesapa bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. A csapnyitáskor 64 mik­ro­gramm/liter értéket mértek, ami a megengedett határérték több mint hatszorosa. Mi ilyenkor a teendő? A hivatalos szervek még nem tudnak megoldást nyújtani a problémára.

A kormány a rezsicsökkentett díjjal kiszárította a víziközmű-ágazatot, miközben a víz és a szakemberállomány is elszivárog – számolt be a Népszava. Átlagosan legalább harmadával kellene emelni a lakossági vízdíjakat csak az évi százmilliárdos szintfenntartó beruházások fedezésére – mondta Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (Maszesz) elnöke az újságnak.

Magyarországon évente több mint 60 ezer ivóvízmintából összesen közel 900 000 vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak. Az elosztóhálózatban, különösen az épületek belső vízhálózatában előfordulhatnak olyan anyagok, amelyek a vízminőség romlását okozhatják. Vargha Márta biológus írása.

A kormánypárti többség leszavazta az LMP javaslatát a közművezeték-adó vízügyi ágazatban történő kivezetéséről: a Fidesz ezzel a szakma egyhangú igényét és konkrét javaslatát szavazta le. Határozott álláspontunk, hogy a vízügyi ágazat válságos helyzetének kezelése azonnali cselekvést igényel.

80 milliárd forintnyi, Budapest 2018-as bevételeinek harmadát kitevő uniós forrást bukhat a főváros. Nem lesz pénz az ivóvízhálózat karbantartására, és a csepeli szennyvíztisztító iszapját eltüntető égetőműre. Az Unió szerint ugyanis az alapműködést a szolgáltatónak kell kigazdálkodni, a szennyvíziszap égetése pedig nem fér össze az EU körforgásos gazdaságról szóló stratégiájával. Csakhogy Tarlóséknak nincs más ötlete, hogy…