Karcag

Azt hihettük, hogy miután végre letelepedett Karcagon a 2015-ös milánói világkiállítás magyar csodája, a Sámándob, az eddigi 5,3 milliárdból végre befejeződik az a közpénzherdálás, ami rá hivatkozva történt csaknem tíz év alatt. Tévedtünk.

Varga Mihály felavatta Karcagon az újabb több mint 4 milliárd közpénzből újragondolt Sámándobot. A pénzügyminiszter szerint az új központban a közép-ázsiai gyökerű magyar kultúrát őrzik.

Nehéz lenne azzal vádolni a Fidesz-kormányokat, hogy ne rajonganának a giccses nagyberuházásokért, de a 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob újrahasznosításánál olyan látványosan mondott csődöt az államgépezet, mintha tényleg a turáni átok ülne rajta.

Csaknem 100 millió forint beruházásával egy mintegy hat méter magasan és több mint 300 méter hosszan épített lombkorona sétányt adtak át a Karcagi Parkerdőben, a Nefag Zrt. évek óta zajló közjóléti turisztikai fejlesztéseinek részeként.

A kormány úgy döntött, hogy Karcagon épül fel a Milánói Világkiállítás magyar pavilonja és erre 1,5 milliárd forint fordítható.

Kutatóközpontot építettek Karcagon 3 milliárdból, ahol kifürkészik majd, hogy mit csináljunk a PET-palackokból. A beruházást 70 %- uniós pénzből az a Recy-Pet Hungária nevű cég végezte, amelyik a céginfó szerint 16 embert foglalkoztat, és évek óta masszívan veszteséges, tavaly például 38 milliós mínuszt hoztak össze.

Létrejött az egyetlen olyan hazai hulladékkezelő és – hasznosító üzem, amelyben bármilyen használatból kivont elektromos és elektronikai berendezés károsanyag-kibocsátás nélkül újrahasznosítható. A karcagi Elektronikai Hulladékhasznosító Kft. ezzel 170 új munkahelyet teremtett a térségben.