katasztrófavédelem

Nem állítom, hogy gyorsan adok hírt erről az ügyről, hiszen miután tudomásomra jutott (KG gyűjtése) azt követően tisztáznom kellett, hogy minden motívumában nyilvános ügyről van-e szó, és ez csak mostanra következett be (köszönet SzL-nek).

A környezetvédelmi, katasztrófavédelmi és vízügyi hatóságok lassan négy hónapja nem tisztázzák a körülményeit annak, hogy hogyan érte súlyos, rákkeltő szennyezés a Salgó-patakot, amelyről bejelentést tett feléjük a Greenpeace.

Megdöbbentő levelet kapott a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) Egyesület a napokban a Győri Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályától (a levél teljes terjedelmében itt). Az Egyesület megrendelésére Győr-Győrszentiván településrészén lezajlott talajvíz minőség mérés N-metil-2-pirrolidon (röviden: NMP) szennyezést mutatott ki. Az NMP, amit oldószerként használnak például az akkumulátor-, és az autóiparban, egy természetben elő nem forduló vegyület, amely kizárólag…

Szúrós szag terjedt és több dolgozó fejfájásra panaszkodott tegnap este az SK komáromi akkumulátorgyárában, ezért a dolgozókat, vagy legalábbis egy részüket kiterelték a gyárból. A katasztrófavédelem szerint a helyszínt ellenőrző tűzoltók nem találtak határértéket meghaladó veszélyes anyagot a gyár levegőjében.

Úgy látszik, nem tudja értelmezni vagy nem akarja érteni a magyar hatóság a bíróságon elhangzott kérdéseket arról, hogy mennyi magzatkárosító NMP-oldószer kerülhet ki az akkumulátorgyártás során a környezetbe. Mindeközben nagy erőkkel épül az ország leghatalmasabb akkugyára Debrecenben, ahol a lakosok jogosan aggódhatnak az üzem működésével járó lehetséges egészségügyi és környezeti kockázatok miatt.

„Nem szolgálja sem a jogbiztonság, sem a környezetvédelem szempontjait” – Keményen bírálta az Orbán-kormány lex akkuját az ombudsmanhelyettes Bándi Gyula, aki javaslatot tett a rendelet felülvizsgálatára.

„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok”. Orbán Viktor és kormánya tegnap újra hitet tett leghíresebb mondata mellett, ugyanis hiába ígérték meg több fórumon mind Lantos Csaba, mind Gulyás Gergely miniszterek, hogy módosítják a 432/2023-as kormányrendeletet úgy, hogy az kizárólag a kohászati üzemekre vonatkozzon, de ez nem történt meg. Lantos Csaba…

A környezetvédelmi jogintézményekkel és közigazgatási szervezetrendszerrel szembeni bizalmatlanságra fájdalmasan mutatott rá a közbeszédbe berobbanó minapi rendelet, melyben a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva lehetővé tette, hogy a környezetszennyező cégek hatósági szerződések megkötésével kerüljék el a környezetvédelmi szankciókat.  Civil szervezetek nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz, melyet október 2-ig bárki aláírhat.

Meghátrált a kormány, és a minisztérium kiegészíti a büntetlen szennyezést lehetővé tevő jogszabályt, és leszűkíti azt a jelenleg működő kohászati üzemekre. A vicces indoklásban saját bevallásuk szerint elfelejtették beleírni a jogszabályba, hogy kire is vonatkozik, de csak nyugodtan játszák, hogy annál is hülyébbek, mint amilyennek látszanak, ha közben lényegében visszavonják a jogszabályt.

Több mint 2000 tonna akkumulátor-hulladék engedély nélküli raktározásáról számoltak be néhány hete az Átlátszóban. Ikladon, egy elhagyott ipartelepen és Abasáron, egy használaton kívüli laktanya raktáraiban is akku-cellákkal teli, vegyszer-szagtól bűzlő hordókat és egyéb veszélyes hulladékot tároltak. A magyarországi akkumulátor-ipar több selejtes akkumulátort termel, mint amit fel tud dolgozni.