kerékpározás

Tízéves jubileumát ünnepelte az ország legnagyobb kerékpáros demonstrációja, az I bike Budapest, amelyen idén is több mint húszezer ember vett részt. A Budapesti Mobilitási Terv szerint 2030-ra 10%-ra kellene nőnie a kerékpározás részarányának. Ez az eddigi költségvetési elosztással elérhetetlen.

A tegnapi KRESZ konferencia zárása után a teljes magyar online médián átfutott a kerékpáros szabályok módosításának híre, nem először. A konferencián a Magyar Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor is részt vett, aki az alábbi cikkben foglalta össze a lassan 10 éve zajló műhelymunka állomásait, eddigi akadályait és jelenlegi állását.

A tegnapi 2024-es I bike Budapest demonstráció és örömtekerés idei célja volt, hogy Budapest következő főpolgármestere végrehajtsa azt a Kerékpárosklub által összeállított 12 pontot, amivel olyan város teremthető, ahol mindenki bringára tud ülni. A főpolgármester-jelöltek, függetlenül politikai hovatartozásuktól, vállalásokat tettek a kerékpáros közlekedés fejlesztésére vonatkozóan.

Kényszermegoldásként született, mára egyre több útvonalon indulnak bicibus-ok Bécsben, hogy a gyerekek – felnőttek kíséretében – biztonságosan, konvojban kerekezhessenek el az iskolába. A bicibus koncepciója Barcelonából származik és egy 2022-es KRESZ-módosítás teszi lehetővé Ausztriában.

Az elmúlt hetekben a Pest megyei vármegyebérlet kiterjesztése kapcsán elég sok szó esett az olcsó tömegközlekedésről, az olcsóság pozitív és negatív hatásairól. De olcsó-e a tömegközlekedés? Ez valójában attól függ, hogy bérlettel vagy jeggyel utazik valaki. A bérletalapú tömegközlekedés olcsó, sőt egyre olcsóbb, a jegyalapú kirívóan drága. És ennek messzemenő következményei vannak.

Egy hat európai városon (Barcelona, Bécs, London, Örebro, Róma, Zürich) alapuló kutatás szerint, ha a lakosság 10%-a változtatna az utazási szokásain, és nem autóval közlekedne, hanem kerékpárral, a mindennapos közlekedési kibocsátások várhatóan mintegy tizedével csökkennének, alacsonyabb lenne a lég- és zajszennyezés, valamint a zsúfoltság, azaz összességében sokkal élhetőbb környezetet teremthetnénk városainkban.

A tragikus Árpád hídi baleset helyszínén július 10-én tartott megemlékezést és demonstrációt követően rengeteg bátorítást és pozitív visszajelzést kapott az azt szervező 18 civil szervezet, és további szervezetek is jelezték csatlakozásukat.

A július 1-jén, az Árpád hídon történt halálos gázolás elsősorban közlekedésbiztonsági és szabályozási kérdéseket feszeget, azonban áttételesen közlekedés- és várospolitikai, sőt, fenntarthatósági kérdéseket is felvet. Mert egy olyan városban, ahol a közlekedés legkiszolgáltatottabb résztvevői, a gyalogosok, kerékpárosok és közösségi közlekedők nem érezhetik magukat biztonságban, csupán álom marad a környezeti fenntarthatóság és az élhetőség is.

A nyári szünetben a gyerekek sokkal többen tekerhetnek, rollerezhetnek vagy gurulhatnak mikromobilitási eszközön, hiszen egyrészt a gyerekek is szabadabban közlekednek, másrészt szüleik mentesülnek az iskolába szállítás alól, így akár kerékpárral vagy más kétkerekű eszközzel is eljuthatnak munkahelyükre. Valószínűleg ebben a 2,5 hónapban több kezdő kerékpározó várható az utakon – vigyázzunk rájuk, vigyázzunk egymásra!

11 település és 10 vállalat kapta meg a „Kerékpárosbarát Település” és a „Kerékpárosbarát Munkahely” címet. Az Építési és Közlekedési Minisztérium pályázatának ünnepélyes díjkiosztójára a mai napon került sor a pályázatot lebonyolító KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézetben.