kínai tőke

Két újabb kínai vállalati beruházásról született megállapodás összesen 35 milliárd forint értékben, és a kormány célja, hogy továbbra is Magyarország legyen a kínai cégek első számú beruházási célpontja a térségben – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap a kínai Tiencsinben.

Tegyük egy kicsit tisztába a dolgokat. A jelenlegi kormány kommunikációs csatornái, médiái, influenszerei, szócsövei, a témához mitsem értő,  de annál hűségesebb alattvalói azzal érvelnek az akkumulátorgyárak és főként a Debrecenben épülő  CATL akkumulátorgyár mellett, hogy ha német zöldeknek jó, akkor a magyar „hazaáruló zöldeknek” miért nem jó. (?)

A nyugati világnak jelentős, Kínától független akkumulátorgyártási kapacitásokra van szüksége, azonban bárki is húz ebből hasznot, nem látszik, hogy Magyarország miért lenne köztük. A kínai elköteleződés egy újabb technológiai ciklusra betonozza be Magyarország „összeszerelő ország” státuszát.

A petíciót kezdeményező csoport, a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen szerint Magyarország történetének legnagyobb, súlyosan környezetszennyező és hatalmas energiaigényű beruházását készítik elő Debrecenben, méghozzá úgy, hogy az ott élő kétszázezer embert meg sem kérdezték róla. Az LMP népszavazást kezdeményez.

Megvalósulni látszik a korábban hangoztatott kormányzati cél, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lett. A folyamatra a giga kínai, 35%-os világpiaci részesedésű CATL debreceni óriásberuházásának bejelentése tette fel a koronát. Ugyanakkor a hazánkban már működő akkumulátorgyárak  a környezetre kedvezőtlen tevékenységükkel váltak a múlt években a hírek szereplőivé.