kiskunság

A túzokkakasok közti márciusi vetélkedést követően április közepére többé-kevésbé rendeződtek az erőviszonyok a Kiskunság túzok lakta területein. A korábban a központi dürgőhelyen koncentrálódó kakascsapatok helyett hatalmas területen, elszórtan figyelhetők meg az immár teljes pompában tündöklő dürgő túzokkakasok.

Már zajlanak az erdősítési munkálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A lombhullást követően a kora tavaszi időszakig 70 hektáron, csaknem 350 ezer darab, őshonos fajokból álló facsemetét ültet a Tisza-völgyében és a Homokhátságon a nemzetipark-igazgatóság.

Mi, Jászszentlászló, Szank, Móricgát községek önkormányzatai, gazdálkodói, a Dong-ér – Kelő-ér vize Egyesület, látva szülőhazánk sanyarú sorsát, otthonaink, földjeink és mindennemű jószágunk végveszélybe sodródásától tartván fordulunk országunk és szűkebb pátriánk vezetőihez és közvéleményéhez, hogy felhívjuk a magunk által nap mint nap megtapasztalt veszélyre a figyelmet és egyben segítséget kérjünk a bennünket fenyegető veszedelem elhárításához.

A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval.

A szikes tavi és a szikes pusztai élőhelyek fennmaradásáért az Európai Unió 2 milliárdos LIFE forrásából újra egyesítenek egy – az ötvenes években kettévágott szikes tavat a Kiskunságban. Áthelyezik az V. számú csatorna 6 km-es szakaszát, és több mint 800 hektáron végeznek természetvédelmi célú élőhely kezelést.