kitridgomba

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az „Év madara” akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, csoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezután indult el az Év hüllője/Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban.

A sikondai tónál kifeszített mentőhálóban idén mindössze 165 béka akadt fenn. 2005 és 2010 között átlag hússzor ennyi békát vittek innen tóba a zöld aktivisták. Az orfűi tavak terelőhálóiban 670 békát találtak, pedig itt az ezredforduló utáni években a mentett egyedszám meghaladta a hatezret.

A kétéltűeket világszerte évek óta tizedelő fertőző betegség „része a Földön zajló hatodik tömeges kihalásnak” – állapították meg kutatók, akik szerint soha egyetlen betegség sem okozott még ekkora pusztítást a természetben az ez irányú feljegyzések kezdete óta.

Hűvös erdeink egzotikus megjelenésű kétéltűjét, a foltos szalamandrát választotta az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben. Hazánk egyik legtetszetősebb, rendkívül fotogén kétéltűjére napjainkban számos veszély leselkedik- akár a hobbiállattartók is lehetnek gyilkosok.

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának – derül ki egy új nemzetközi kutatásból, amelyet a londoni Imperial College vezetett, és amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, dr. Vörös Judit is részt vett.

Az USA területéről Európába is bejutott a kígyókat megtizedelni képes gombás fertőzés, és a tudósok attól tartanak, hogy a globális járványnak katasztrofális következményei lesznek – ahogy megtörtént ez a kétéltűeknél is.

Egy gombabetegség miatt kihalhat egy Charlas Darwin által felfedezett és az ő nevét viselő békafaj, a Darwin hegyesorrú békája, más néven a Darwin-béka (Rhinoderma darwinii).

A kétéltűek bőre vékony, rajta keresztül történik a vízfelvétel és részben a légzés. Éppen ezt a tulajdonságot használja ki a parazita kitridgomba: megtelepszik a hámrétegben, szaporodni kezd, és megvastagítja a bőrt. Ezzel megakadályozza a légzést és a vízfelvételt, ami az állat sóháztartásának teljes összeomlásához vezet. Ezt a halálos betegséget nevezik kitridiomikózisnak.

Sikeres volt a kétéltűekről és hüllőkről szóló kongresszus. A világ minden részéről érkeztek résztvevők Veszprémbe az augusztus 22-27. között megrendezett 17. Európai Herpetológiai Kongresszusra.