Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28.-ról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal…
klímatárgyalás
Veszteségek és károk – a klímakonferenciák kulisszatitkai
Az ENSZ COP27 konferenciáját Egyiptomban tartották 34 ezer résztvevővel. Kik ők, és mit kerestek ott? Hogyan zajlanak a színfalak mögötti tárgyalások? Mit üzen az, hogy egy ország milyen szinten képviseli magát? Kiket nem delegált az Orbán kormány? Emellett az elszállt 1,5 fokos klímacélról, és az eredménytelen eredményekről is mesél dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár,…
Klímacsörte: kibocsátás csökkentés vagy kompenzáció növelés
Afrika a teljes üvegházgáz-kibocsátásból 5 százalékkal veszi ki a részét. Az éghajlatváltozás okozta károk és a fejlődő országok kártérítési igénye kapott központi szerepet az egyiptomi klímacsúcson.
COP27: kerüljük el a klímapoklot
Csaknem 100 ország állam- és kormányfője szólalt fel, társalgott és egyeztetett egymással a Sarm es-Sejk-i klímakonferencia elején, de hazánk ilyen magas rangú képviselője nem volt közöttük. Hol sunnyog a nagy zöld Orbán Viktor, és Novák Katalin?
Öt dolog, amit a Glasgow-i Éghajlatvédelmi Paktumról tudni kell
Véget értek az ENSZ COP26 glasgow-i klímatárgyalásai, és leesett a kalapács a 197 ország által elfogadott Glasgow-i Éghajlat-Paktumra. Ha a 2015-ös Párizsi Megállapodás adta meg a keretet az országok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, akkor hat évvel később Glasgow volt a globális diplomácia ezen csúcspontjának első nagy próbája. Mit tudtunk meg tehát a két hétig…
Glasgow-i klímatárgyalások: a közös határozatok tükrözik majd a probléma súlyát és a teendők sürgősségét?
Pár nap maradt hátra a globális éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i világtalálkozóból. Az első napokban elhangzott politikai ígéretek nagy médianyilvánosságát a tárgyalások „szürke hétköznapjai” követték. Mint megannyi más globális probléma esetében, ezúttal is a közel kétszáz ENSZ-tagállam kormánydelegációi közötti – rengeteg résztémában folyó – egyezkedések során dőlhet el, hogy kellően ambiciózusak lesznek-e majd a közösen elfogadandó dokumentumokban…
A klímaváltozás Kína új fegyvere
Vang Ji kínai külügyminiszter figyelmeztette szeptember 1-én John Kerry amerikai klímaügyi különmegbízottat, hogy az egyre csak romló kétoldalú kapcsolatok árthatnak a két ország együttműködésének a klímaváltozás elleni küzdelemben – közölte a pekingi külügyminisztérium. Kerry épp Kínában tárgyal szakemberekkel.
Orbán engedett: megállapodtak az EU vezetői a klímacélokról
Lengyelország egyelőre felmentést kapott. Nincs megegyezés a 2020 utáni uniós költségvetésről. Ismét megszólalt a kormány klímaügyben és Paks jutott eszébe. Folyamatos a ködösít Paks2-ről, pedig a direktíva egyértelmű.
A tudomány (nem) tárgyalható – Avagy mi történt a bonni klímatárgyalásokon?
A lengyelországi COP24 klímatanácskozás óta Bonnban gyűltek össze először az országok, hogy a decemberben elfogadott szabálygyűjtemény függőben maradt részleteit egyeztessék. Az úgynevezett Párizsi Szabálykönyv a Párizsi Megállapodás 2020-tól kezdődő végrehajtásának konkrét szabályrendszerét és módját írja le. Már csak alig fél év és a COP25 klímatanácskozás maradt arra, hogy mindent véglegesítsenek a tárgyaló felek.
Szaúd-Arábia a ténytelenítő troll – a bonni klímatárgyalások első hete
Épp csak megkezdődött a klímatárgyalások köztes ülésszaka Bonnban (június 17-27), s a fosszilis nagyhatalmak élén Szaúd-Arábia máris teljes erőbedobással próbálja „tényteleníteni” a tudományt. Ők ugyanis nem hajlandók elismerni az éghajlati jelentést, mely szerint alig 12 évünk maradt, hogy drasztikusan csökkentsük az üvegházhatású gázok globális kibocsátását, különben valószínűleg lehetetlen lesz a globális melegedés mértékét 1,5 °C…