klímaváltozás

Nemzetközi projekt részeként két évig zajlott Magyarországon egy munka, aminek az volt a célja, hogy a klímaválságért legnagyobb részben felelős döntéshozók – kormányok és vállalatok – jogi úton számonkérhetők legyenek. Az ezt a számonkérést célzó klímaperek nemzetközi szinten egyre gyakoribbak, de Magyarországon még nem indult ilyen per, pedig az első magyar klímaper mérföldkő lehetne a…

Esther Horvath fotográfusként a sarkvidéki éghajlatkutatás dokumentálására fókuszál, 2015 óta már 25 sarkköri kutatóexpedíciót fényképezett. 2019-től követi nyomon a norvégiai Spitzbergákon található Ny-Ålesundot, a világ legészakibb pontján működő nemzetközi tudományos kutatóbázist.

Esther Horvath fotográfusként a sarkvidéki éghajlatkutatás dokumentálására fókuszál, 2015 óta már 25 sarkköri kutatóexpedíciót fényképezett. 2019-től követi nyomon a norvégiai Spitzbergákon található Ny-Ålesundot, a világ legészakibb pontján működő nemzetközi tudományos kutatóbázist.

Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékletének változásait vizsgálták a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Pannon Ökorégióban. A legnagyobb mértékben tavaink melegedtek, közülük is leggyorsabban a Velencei-tó hőmérséklete emelkedett, évtizedenként 0,7 °C-ot. A melegebb sekély vizek az invazív fajoknak kedveznek.

Az erdők egyrészt megoldást jelentenek a klímaváltozás ellen, másrészt azonban elszenvedik annak hatásait. Ezért a sikeres erdősítések érdekében a szaporítóanyag termelésben új eszközöket és módszereket kell alkalmaznunk.

A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért kezdeményezés keretében 11 meghatározó hazai tudós kongatja a harangot egy nyilatkozatban a klímaváltozás és annak következményei miatt. Többek között azt hangoztatják: káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.

Hogyan függ össze a klímaváltozás és a betegséggyakoriság?  Mennyivel költ kevesebbet  Magyarország az állami egészségügy finanszírozására az uniós átlagnál? Miért hatékony a finnek 50 éves egészségpolitikai koncepciója? – ezek a kérdések is szóba kerülnek a ZöldHang podcastában.

Az árvízzel megérkezett a klímadezinformáció is. A Közép-Európát sújtó árvízhullám nyomán ismét az online figyelem középpontjába kerülnek a természeti katasztrófákkal és a klímaváltozással kapcsolatos, főként közösségi médiában terjedő hamis információk, itthon és más érintett országokban egyaránt.

A 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében. A rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett  klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti. Ezért is volt fontos a  Nagy Tavak…

Alig tértünk magunkhoz a nyári hőhullámok után, Európa több országában is áradások okoznak vészhelyzetet, és sajnos haláleseteket is. Az urbanizáció és az egyre növekvő burkolt felületek, valamint az éghajlatváltozás hatásai miatt a városainkat egyre gyakrabban fenyegetik az árvizek. Burkolt felületeknél a lefolyás aránya több mint 50%, míg természetes állapotban ez mindössze 10%! A vízelvezetést szolgáló infrastruktúrák…