költségvetés

Az elmúlt hetek tudománypolitikai csörtéi a tudomány függetlenségét eltörlő Orbán-kormány, és a Magyar Tudományos Akadémia között a sajtóban is felhozott sok kérdést. Miben különbözik az alap- és célzott kutatás? Ha az alapkutatások eredményei nemzetközileg is szabadon elérhetők, miért kell nekünk, egy kis és nem túl gazdag országnak ebben részt vennünk? Az MTA elnökének írása.

Az MTA Lendület-kutatócsoportok vezetőinek nyilatkozata a Magyar Kormány MTA finanszírozásának átcsoportosítását magában foglaló költségvetési tervezetéről. Az akadémia elnöke attól tart, hogy hogy elindul a kutatók elvándorlása.

A költségvetési törvény módosítását kérte ma a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azután, hogy elvonnák tőlük a kutatóintézeteknek szánt pénz jelentős részét. Palkovics László miniszter szerint nem sérül az MTA függetlensége azzal, hogy a jövőben a tárcán keresztül érkezik az összeg, Lovász László MTA-elnök ennyitől nem nyugodott meg, garanciákat akar.

Kutatóintézetei elvételével rombolná a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét a Fidesz. Az MTA vezetése a HVG szerint a kutatóintézetek államosítását látja abban, hogy az MTA kutatótintézeteitől elvont pénz a minisztérium alá kerül.

Eddig sem volt titok, hogy Trump nem hisz a klímaváltozásban. Ezt természetesen a klímaegyezményből való tavalyi kilépése is megerősítette. Most pedig az is, hogy jelentősen kevesebb pénzt szán ilyen kutatásokra a jövőben.

A kormánynak eszébe jutott a szigetközi vízpótlás. Most tették bele az idei költségvetésbe az erre vonatkozó összegeket.

Két lépésben mattot adott az Orbán-kormány a magyarországi nemzeti parkoknak: először költségvetési elvonásokkal rákényszerítette őket, hogy a saját finanszírozásukat az uniós támogatásokra építsék, majd a földalapú és az agrárkörnyezetvédelmi támogatásokat is elvette tőlük, drasztikus, 40 százalékos forráscsökkenést okozva. A példátlan kényszerfogyókúra ellen most közösen tiltakoznak az állami természetvédelem korábbi kulcsszereplői.

A környezetvédelmi termékdíjból befolyó bevételnek csak 20 százalékát költi a kormány arra, amire ígérte, azaz a hulladékgazdálkodás támogatására, a többi megy a közösbe. Miközben a tönk szélére küldte a hulladékgazdálkodást az Orbán-kormány.

A számok alapján egyértelmű, hogy a paksi blokkok elvben 2019 után kezdődő tényleges építése évi 6-800 milliárdos terhet jelent majd a büdzsének. Azaz a kormány a 2018-as választások után végképp lemond az államadósság elleni harcról, és hosszú évtizedekre adósságcsapdába kergeti Magyarországot egy fölösleges, elsősorban orosz érdekeket szolgáló nukleáris beruházás miatt.