komposzt

A talaj világnapján idén a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti.

Magyarországon a háztartási hulladék 30 %-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókban végzi, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák.

Fokozatosan vezeti be a Mohu a házhoz menő konyhai zöld- és élelmiszer-hulladék gyűjtését. A szolgáltatás januártól a következő városokban indul: Budapest, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezetei.

A lombok őszi elszíneződése az évszak egyik legmegkapóbb látványa, mígnem egyszer csak leválnak az ágakról és aláhullanak. A lomb összegyűjtése heteken át tartó munkát ad, mert a fák és cserjék nem azonos időben válnak meg a leveleiktől. Enyhe őszön a levelek sokáig fennmaradhatnak az ágakon, több gyümölcsfa is csak lassan, későn hullatja le a levelét.

Idén 11. alkalommal hirdeti meg a Galgamenti Népfőiskola és a Humusz Szövetség a Komposztünnephez (október 10.) kapcsolódó pályázatát. Ezúttal szoros együttműködésben dolgozunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal.

Az ipari és lakossági szennyvízkezelés maradéka gyakorlatilag feldolgozhatatlan, a „kezelése” a politika közeli tulajdonosok számára mégis jó üzlet. A Greenpeace 2011 óta küzd az almásfüzitői vörösiszap-tárolóra települt „komposztálóval”, amely a valóságban leginkább különféle veszélyes hulladékok lerakójaként működik. A létesítmény két, egymással összefüggő jellemző miatt szálka a zöldek szemében: egyrészt a környezettudomány számára is meggyőző módon…

Rekord mennyiségű, 300 ezer zsáknyi bécsi földet vásároltak az osztrák főváros lakói 2009 óta. A Guter Grund nevet viselő virágföldet a város zöldhulladékának felhasználásával állítják elő, ráadásul teljesen tőzegmentes és a bio-termesztésben is felhasználható.

Az ősz az egyik leglátványosabb évszak, lenyűgöző árnyalatokkal színezi át az erdők, ligetek, parkok, útszéli fák és bokrok lombját. A tarka mintás levélszőnyeg nemcsak szemet, lelket gyönyörködtet, de jelentős szerepet tölt be a természetben. Már csak ezért is fontos kérdés, hogy mihez kezdünk saját házunk táján – városokban és falvakban egyaránt – a lehulló levelekkel.

BIOGAZDA-KÉPZÉS 2017 Gazdálkodás öntözés nélkül – amit a komposztálásról és a háztáji biogazdálkodásról tudni kell – előadás és gyakorlati bemutató – egynapos képzések a SZIKE egyesületnél Egyik legfontosabb megújuló természeti erőforrásunk a termőtalaj, hiszen az élővilág jelentős részének, közte az embernek is a tápanyagokban gazdag termőföld biztosítja az életben maradását. Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben…

A talaj a természet egyik ámultba ejtő szereplője. Olyan, akár egy óriási élőlény. Ha bepillantunk a lábunk alatti világba, tanúi lehetünk annak, hogyan szorgoskodik egymással együttműködve milliárdnyi élőlény a termőföld megújításán. Az általunk leginkább hulladéknak tekintett almacsutka, krumplihéj, falevél és más haszontalannak hitt természetes anyag egy csodálatos folyamat során komposzttá, vagyis humusszá alakul. Tőle függ,…