Kröel-Dulay György

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében.

Miért baj, ha a klímaváltozás hatására csenkesz és árvalányhaj helyett döntően selyemkóró, bükkös helyett meg akác lesz Magyarországon? Miért kell, hogy minél pontosabban tudjuk, hogyan változik a növények szén-dioxid-megkötő képessége a változó időjárás hatására? Fülöpházán, az Ökológiai Kutatóközpont kísérleti terepén járt a HVG, ahol a klímaváltozás lehetséges hatásait modellezik az itt őshonos növényeken.

Azok az ökoszisztémák, amelyeket valamilyen bolygatás ér, vagy korábbi bolygatásból regenerálódnak, érzékenyebbek a klímaváltozásra, mint a stabil, egyensúlyi állapotban levők. Ezt mutatta ki egy Európában hét helyszínen 14 éve folyó kísérletsorozat. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg nemrégiben. A közlemény első szerzője Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. A…