láprét

A bordányi kékperjés láprétet is kinyírja a fideszes pályázati mutyi? EU-s támogatással a kiszáradóban levő homokhátságban, a Duna-Tisza-köze déli részén a talajvizet értelmetlen NER közeli beruházásokkal tüntetik el. Ritka védett növények, ex lege védett láp elpusztítása jogsértéssel, állami asszisztálással. Podcastunk már a youtubon is elérhető.

A legenda szerint Jávor Pál is fürdött a vizében, amely olyan tiszta volt, hogy pisztrángok úszkáltak benne. Az újpalotai Nevesincs-tóért, a főváros leggazdagabb élővilágú, egyik utolsó lápjáért aggódnak most a helybeliek, akik még emlékeznek azokra az időkre, amikor itt forgott a híres Liva-vízimalom.

A Dunakeszi tőzegláp évtizedes kálváriája még nem ért véget, amikor újabb láp megmentéséhez kérték a Levegő Munkacsoport segítségét kerepesi lakosok. A Szilas-patak forrásvidéke a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (SZIE) professzorainak javaslatára és szakvéleménye alapján került megyei, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alá 1981-ben.

A vindornyszőlősi lápon a XIX. században kezdődött el a tőzeg kitermelése, ami az 1950-es években nagyüzemivé vált. A lápot ekkor lecsapolták, a Vindornya-patakot töltések között átvezették a lápon, amely így kiszáradt. A terület az elmúlt években gazdag élőhellyé vált, de a túlzott kiszáradás miatt most újraélesztik.

A debreceni egyetemen annak idején nagy hangsúlyt fektettek a lápok, tavak, libbányok, és tömpölyök csoportosítására, valószínűleg azért, hogy ne jöjjünk zavarba, ha be kell mutatkoznunk valami mocsaras izének. Nekem személy szerinti kedvenceim a telmák voltak, a például csiga vagy kagylóhéjban megbúvó vizek, amelyekbe akár két árvaszúnyog lárva is elfér, ha kicsit összehúzzák magukat.