Magyar Természettudományi Múzeum

A hazai kabóca-faunában számos példa van olyan fajokra, melyeket szinte csak pár alkalommal sikerült megfigyelniük a gyűjtőknek és kutatóknak. Ezeknek az életmódjáról, viselkedéséről és előfordulásáról nagyon kevés információval rendelkezünk, ezért bátran nevezhetjük őket „szellemfajoknak”.

A növényvilág tudományos ábrázolásának művésze, a Búvár zsebkönyvek, a „Kis növényhatározó” és számos más ismeretterjesztő könyv illusztrátora volt Csapody Vera, aki élete legnagyobb részében a Józsefvárosban, a Baross utca 4. szám alatt élt és alkotott. A napokban emléket állítottak a tiszteletére a Füvészkertnél.

317 éve, 1707. május 23-án született Carl von Linné svéd természettudós, a taxonómia, azaz az élőlények tudományos elnevezésének és rendszerezésének atyja. A tudományág elnevezése a taxon szóból származik, amely kifejezés egy tetszőleges rendszertani egységet jelent, taxon tehát a faj, a nemzetség és a törzs is.

A lepkék minden tekintetben sokfélék. Méretük tág határok között változik: a világon a legnagyobb faj szárnyainak fesztávolsága (vagyis a kipreparált lepke elülső szárnyainak csúcsa közötti távolság) akár 300 mm is lehet, míg a legkisebb fajoké nem éri el a 3 mm-t. Két nagyságrendnyi különbség! A legapróbbak hernyói egy levél lemezének belsejében is képesek felnőni. A…

A Magyar Természettudományi Múzeum százmilliárdokba kerülő elköltöztetése a fővárosból több éve napirenden van, és továbbra sem került le onnan, de a minden szempontból értelmetlen, sőt káros orbáni ámokfutásnak talán mégiscsak megálljt parancsolhat a józan ész, és a pénzhiány.

Józsefváros születésnapján díszpolgári címet kapott a 81 éves Matskási István is, aki a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója volt, 1986 – 2023 között, a Pulszky Társaság tiszteletbeli elnöke. Kiemelkedő kutatója a parazitológiának, számos faj felfedezője, Józsefváros szülötte, és múzeumi, közművelődési szakemberként is egész életében a kerülethez kötődött.

A Magyar Természettudományi Múzeum új időszaki kiállítással ünnepli alapításának 220. évfordulóját. A frissen nyílt tárlat bemutatja a többi között az intézmény történetét, valamint egy különleges fotóválogatást is a múzeum gyűjteményéből.

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) európai terjeszkedése végül elérte Magyarországot. Ahogy azt egy korábbi közleményünkben is írtuk, a faj hazai megjelenése várható volt, és az elmúlt napokban Márta Tamás kimlei méhész megfigyelte és befogta az első hazai példányokat.

Az Országház falai között sétálva a szemlélő gyakran a természetben érezheti magát, ha elmerül a díszítések világában. A megjelenített motívumok némelyike egészen életszerű, például a madárra lesben váró vadállatok vagy a kötélen himbálódzó papagájok, ugyanakkor a fantázia is bőven teret kap:

A napokban az ázsiai lódarazsak témája újra felbukkant a médiában, sajnálatosan többnyire pánikkeltő hangvétellel. Ennek oka a lódarázsfajok összekeverése, így fontos szakmailag hiteles módon tisztába tennünk a tényeket.