Mátra

A Sás-tó hazánk legmagasabban fekvő tava (507 m), Gyöngyös fölött van, Mátrafüredtől pár kilométerre. Az 1960-as években nyilvánították üdülőövezetté, inkább séta- és játszótér, mint kemény túracélpont. 40-50 évvel ezelőtt bravúrosan ötvözték a látványturizmust az ipartörténettel. A használaton kívüli olajkútfúró tornyokat felvitték a hegyre.

Lerakták ma Magyarország legnagyobb napelemes erőművének alapkövét a Mátrában. A 15 megawattos (MW) teljesítményű fotovoltaikus, mintegy 6,5 milliárd forintba kerülő erőmű a Mátrai Erőmű Zrt. beruházásában épül meg.

Az ez évi adatok alapján bebizonyosodott, hogy Nógrád északi részén, illetve a Heves megyével szomszédos területeken megtelepedett az európai barnamedve (Ursus arctos arctos). A medvére, bár mindenevő, csúcsragadozóként tekintünk, mert kiváló vadász is.

Mátrafüred központjában, ahol Dudás Bélával, a Mátra déli oldalát kezelő Mátrafüredi Erdészet vezetőjével találkozunk, még nincs semmi jel, ami azt mutatná, hogy tömegesen pusztulnának a fák a hegyen. „Menjünk feljebb, majd meglátják”, mondja az erdészetvezető, majd bepattanunk a terepjárójába.

Hegyi réteken végzett élőhely-védelmi, élőhely-helyreállítási beavatkozások farkaspókokra gyakorolt hatását vizsgáltuk a Mátra–hegységben A hagyományos hegyvidéki legelőgazdálkodást helyettesítő kezelések lehetővé teszik a hegyi rét, mint élőhely fenntartását és helyreállítását. (Fotó: http://www.edderkopper.net.)

Több ezer hektárnyi területen pusztulnak az erdei és fekete fenyők a Mátrában – közölte az Egererdő Zrt. mátrafüredi erdészetének vezetője. A kipusztult erdőfoltok pótlása hektáronként több millió forint kiadást jelent a területet kezelő erdészeti társaságnak.

A szakemberek szerint a barna varangyok és más békák akár 75-80%-a elpusztult a Mátrában a rendkívül hideg januárban ill. februárban. Az elmúlt évekhez képest több hetes késéssel ébredt a természet az idén, de a békáknak már el kellett volna indulniuk a téli vermelő helyükről a szaporodó helyükre. Ennek ellenére nagy számú békavonulást eddig sehol sem…

A szubmediterrán elterjedésű magyar aknászpók (Nemesia pannonica) hazánk egyetlen aknászpók faja. A gyöngyösi Sár-hegyen végzett pókfaunisztikai felmérésünk során találtunk rá újabb lelőhelyére, ahol az élőhelyek fenntartása érdekében gyepkezelési eljárásokat alkalmaznak.

Az alkalmazkodás mértéke nagyban meghatározza a fajok elterjedését és életben maradásuk esélyeit. A tág tűréshatárral rendelkező ászkafajok anatómiai sajátosságaiknak és életmenet jellemzőiknek köszönhetik azt a tulajdonságukat, mely képessé teszik őket a széles körben való megtelepedésre.