nagyüzemi állattartás

Becsléseink alapján 10-20 ezer közötti daru pusztulhatott el az elmúlt hetekben. Fontos, hogy nagyarányú vadmadárelhullás észlelése esetén, vagy gyanúsan viselkedő, legyengült vízimadár vagy ragadozómadár észlelése esetén értesítsük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot és védett faj esetén a területileg illetéken nemzetipark-igazgatóság munkatársát, a madárhoz pedig ne nyúljunk.

Hatalmas lakóháznak látszó épület áll a kínai Hupej tartomány Ocsou városának szélén, de nem emberek laknak benne: a 26 emeletes épület a világ legnagyobb disznóólja, ahol évente 1,2 millió állatot vágnak le. A dolgozók csak hetente egyszer mehetnek ki.

A növény alapú étkezés erőszakmentes, csendes és vértelen, egészségügyi, ökológiai forradalmát hozhatja el az a kezdeményezés, amely a jelenlegihez képest jelentős többlettámogatást biztosítana az európai, köztük a magyar gazdáknak a növénytermesztésre, és kevesebbet az állattenyésztésre.

Az elmúlt 60 évben a négyszeresére nőtt a világ húsfogyasztása. Magyarországon egy ember egy nap 177 gramm húst eszik. Ez kb. egy szelet rántotthúsnak és némi felvágottnak felel meg.  Ebben nincs benne a halfogyasztás, de még így is a világátlag fölött fogyasztunk. A legdrasztikusabban Kínában nőtt a kereslet a hús iránt, a világ 300 millió…

A haszonállattartásban kitörő járványok egyre gyakoribbak, aggódik a világ: kezdik felismerni a fajok között átlépő vírusok kockázatait. A nemzetközi egészségügy az ipari modell bevezetését sürgeti a veszély megfékezése érdekében. A kereskedelmi igények miatt megalkotott „biológiai biztonságiˮ szabályok azonban az egészséget, az ökoszisztémát és a kisgazdaságokat is súlyosan fenyegetik.

Hogyan befolyásolja környezetünket és az egészségünket az élelmiszereink előállításának módja? Erről tartott előadást a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse, dr. Rodics Katalin a Semmelweis Egyetemen.