NEKT

A klímaváltozás és az erősödő geopolitikai viharok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az energiaellátásra nézve. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete friss jelentésében sorra veszi ezeket a kockázatokat és kezelésük lehetőségeit. Magyarországon az orosz energiahordozó-függőség, a földgázfelhasználás nem csökkenő aránya és Paks hűtővízellátása a fő kockázatok.

Míg az Eurostat-jelentés Magyarországot a megújuló energiából előállított áram tekintetében 19,5 százalékkal, a sereghajtók között említi (az osztrákok például 88 százalékot mondhatnak magukénak), addig a kormányzati felülvizsgálatok és a növekedés ütemét illetően a legjobban teljesítő öt tag között kaptunk helyet.

A Magyar Nemzeti Energetikai és Klímaterv villamosenergia fejezetének kritikai megjegyzéseiről szóló  tanulmány egy élvonalbeli tudományos folyóiratban jelent meg. Az összehasonlító elemzés egyik fontos megállapítása, hogy a kormányzati tervekben szereplő szélerőműkapacitás-fejlesztés csak a tizede annak, amire ténylegesen lehetőség és szükség volna!

Minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy szigetelés nélküli házban él, bevétele sokkal nagyobb hányadát költi fűtésre, és nincs pénze hatékonyságnövelő beruházásokra.

Amit tavasszal még csak sejteni lehetett, az mára biztosnak látszik: gyakorlatilag egyetlen, erősen kormány(fő)közeli szereplőt engedhet be a kormány a szélenergia-piacra. Újabb megerősítése ez a kormány energiapolitikai prioritásainak: az orosz atom és az orosz gáz – szó szerint – minden áron való erőltetése, majd 15 évnyi szélerőmű-tilalom után tessék-lássék engedélyezése az egyik legtisztább zöld energiának,…

A mai budapesti informális Uniós energia tanácsülés témáiban a miniszterek számos iránymutatást kaptak szakmai szervezetektől: az MTVSZ és a CAN Europe (Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat) által a fővárosban szervezett európai szakpolitikai konferencia egyik fő üzenete, hogy a valódi energiaátmenet, azaz a fosszilis-függő gazdaság ütemes átalakítása energiatakarékossá, energiahatékonnyá és megújuló energia-alapúvá, gazdaságilag és társadalmilag is előnyös, élhetőbbé…

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint most van itt az ideje a hazai klíma- és energiapolitikát és intézkedéseit 2030-ig meghatározó Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) véglegesre formálásának. A felülvizsgált klímatervnek az EU-ba való benyújtási határideje június vége.

Egy kivételével az összes IPCC forgatókönyv számol a szén-dioxid-megkötő technológiákkal ahhoz, hogy 2 Celsius-fok alatt tartsuk a globális felmelegedést a század végéig. Ezek közül is kiemelkedik a negatív kibocsátásokkal (több üvegházgázt von ki a légkörből, mint amennyit kibocsát) kecsegtető és villamosenergia-termelést is biztosító biomassza-égetés szén-dioxid-leválasztással és -megkötéssel (BECCS). Ez lenne a csodaszer?

Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elemzése szerint a települési klímastratégiákban rögzített célkitűzések 2030-ig nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni, hiszen számos önkormányzat – sokszor az Európai Bizottság által is támadott kiemelt beruházások köntösébe bújtatva az állam által is támogatva – a klímavédelmi célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységekkel gyökeresen ellentétes fejlesztéseket valósít meg a területén.