növénynemesítés

Sorra zárja be a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) működtető alapítvány a modellváltáskor rá bízott kutatóintézeteket, amellyel gyakorlatilag megszünteti a magyar növénynemesítést. Egyre nagyobb problémát jelent majd, ha nem nemesítenek olyan növényeket, amelyek kibírják az évről évre szárazabbá és melegebbé váló magyarországi időjárást.

Átlag alatti kukoricatermést várnak idén a szakemberek, de a 2022-es extrém alacsony szintet szerencsére meg fogjuk haladni. A szárazabb időszakra a hideget is jól tűrő fajtákat nemesítenek a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében (ATK MGI), a munkába hamarosan a mesterséges intelligenciát is bevonják.

34 Nobel-díjas tudós írta alá azt a nyílt levelet, amiben arra kérik az európai parlamenti képviselőket, hogy amikor nemsokára szavaznak a mezőgazdasági génszerkesztés szabályozásáról, akkor „utasítsák vissza a tudományellenes hisztériakeltés sötétségét”.

A Halottak Napja előtti utolsó munkanapon, októbert 28-án, pénteken, délután 2-kor megemlékezünk a világhírű kompolti növénynemesítőről, Fleischmann Rudolfról, akinek nevéhez a kárpát medencei növénytermesztés és a növényi alapú étkezés számos fontos növényi alapanyagának fejlesztése, aszálytűrő fajok kikísérletezése fűződik.

Elment az agrártudományok nagyszerű professzora, az előttünk járó nagy egyetemi tanár-generáció meghatározó alakja. Prof. Dr. Menyhért Zoltán egyetemi tanár, az MTA doktora (Nagybózsva, 1934. február 12. – Gödöllő, 2022. március 29.)

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai konferenciát szervez a magyar növényfajtakísérlet fennállásának 125. évfordulója alkalmából.  Az eseményre a sajtó munkatársait is szeretettel várjuk!

Magyarország agárpotenciálja szerint akár 25 millió embert is el tudna látni élelmiszerrel a mostani 9,9 millió helyett – mondta Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóintézet (MTA ATK) főigazgatója. Szerinte nem teljesen használjuk ki a mezőgazdaságában rejlő lehetőségeket, beleértve az agrártudományi kutatások eredményeinek hasznosítását.

A vadon termő növények, többek között a búza és a rizs fontos tulajdonságai vesztek el a nemesítés évezredei alatt. A nemesített növények „visszavadítását” ajánlják dán kutatók.

A Magyar Növénynemesítők Egyesülete és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertje tisztelettel meghívja Önt a Magyar Növénynemesítők Egyesületének 2014. évi Jubileumi Vándorgyűlésére.

Gombafertőzéseknek ellenálló búza- és kukoricafajták nemesítésén dolgoznak a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szakemberei több kutatóintézettel és mezőgazdasági céggel együttműködve egy 740 millió forintos összköltségű uniós projekt keretében.