növénytermelés

A koronavírus-járvány, a klímakrízis és az élelmiszerárak emelkedése miatt egyre népszerűbb az önellátás Bécsben. Az osztrák főváros lakóinak 30-35 százaléka termeszt valamilyen zöldséget vagy fűszernövényt az erkélyén. A haladó kerttulajdonosok pedig kaszára cserélik a fűnyírót.

Egy amerikai startup növényi alapanyagokból készíti a hamburgerek húspogácsáit, és eddig mindenki odavolt érte. Nemsokára a New York-i éttermekben is kínálhatják. A megalkotásával az a szándékuk, hogy kompenzálják a tehenek okozta környezetkárosodást,és kielégítsék a marhahúsra éhes amerikai lakosságot, amely mintegy 4,4 milliárd kilogramm darált marhahúst fogyaszt évente.

Miközben a prognózisok szerint 2050-ben 9,3 milliárd embernek a mostaninál 70-75 százalékkal több élelmiszerre lesz szüksége, addig alig hatvan évre lesz elegendő a termőföld a világon.

Végleg szakított a törpebirtokokra épülő, Ángyán József-féle „kertmagyarországi” ideológiával a kormány, amikor úgy döntött, hogy nem különít el plusz agrártámogatásokat a legkisebb gazdaságok számára az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020 közötti forrásaiból, holott erre egyértelműen lehetősége nyílt volna.

Napjainkban dől el, hogy 65.000 hektár magyar, állami tulajdonú föld kinek a kezébe kerül. A földek bérbeadására vonatkozó pályázati kiírás azonban értelmetlen és megmagyarázhatatlan feltételt tartalmaz, ami ismét a háttérben meghúzódó érdekkörökhöz juttathatja a földet a helyi gazdák helyett. Az Élőlánc Magyarországért nyílt levele Magyarország kormányához.