nukleáris energia

„Az atomenergia nevetségesen drága. Elképesztően versenyképtelen az atomerőművek létesítése és bővítése – mondta Nobo Tanaka az Nemzetközi Energia Ügynökség volt elnöke.  Tíz évvel a fukusimai atomerőmű-baleset után az Energiaklub szakértői áttekintették országunk és az EU nukleáris helyzetét.

Tíz évvel a fukusimai és harmincöt évvel a csernobili atomerőmű-baleset után az Energiaklub áttekintette az atomenergia elmúlt 70 éves törtnetét és mai helyzetét. Szakértői tanulmányt készítettek a témában, mely az atomenergia működési anomáliáit mutatja be.

1979-ben azt nyilatkozta egy ismert szakember, hogy az atomerőművek olyan biztonságos létesítmények, amelyekben tízezer évenként történhet csak baleset. Aztán jött Csernobil, Fukusima, és a több kisebb nukleáris baleset.

Több mint 70 évvel az atomkorszak hajnala után még mindig ott tartunk, hogy a világ egyik országa sem rendelkezik a kiégett fűtőelemek befogadására alkalmas, működő mélységi geológiai tárolóval.

A nukleáris hulladék mennyisége világszerte növekszik. A nukleáris kor kezdete után 70 évvel azonban sehol a világon nem találtak megoldást az atomenergia sugárzó örökségére.

Bár a legtöbb számítás, becslés, és gazdasági tényadat szerint a nukleáris energia már ma jóval drágább, mint a valóban környezetbarát megújuló pl. nap, és szélenergia, az Orbán-kormány mégis az országot anyagilag eladósító, és orosz energiafüggésbe taszító – környezetileg öngyilkos – megoldásban képzeli az energetikai jövőnket. 

A World Nuclear Industry Status Report 2019 nemzetközi bemutatóját ma tartották a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU). Az eseményt Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora nyitotta meg. Felszólalt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, aki többek között tagja az Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek (IPCC) és aki az idei riport előszavát is jegyzi. Végül Jávor Benedek, az Európai Parlament egykori…

Vagy klímacélok és atomerőmű, vagy nincs Paks, és akkor nincsenek klímacélok – válaszolta a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben Schmuck Erzsébetnek, az LMP frakcióvezetőjének éghajlati ügyekkel és a klímavészhelyzettel kapcsolatos kérdéseire. Mondott még mást is, hogy a kormány számára fontos a környezet és a klímavédelem. Miért pont az éghajlatvédelmet emlegeti a kormányfő a…

Jóllehet, a nukleáris erőműveket Magyarországon is a környezetkímélő és klímabarát energiatermelők közé sorolják az atomlobbisták, ez a minősítés egyáltalán nem jogos. Egy amerikai professzor bizonyította azt is, hogy még annál is kevésbé szén-dioxid-mentes (carbon free) technológia, mint korábban gondolták.

Ma a világon nem ismert még egy olyan energiaforrás, ami hasonló mértékben környezetileg felelőtlen, az adófizetők számára drágább és működésileg veszélyesebb lenne az atomerőműveknél. Az atomipar elkeseredetten próbálja zöldnek beállítani a nukleáris energiát, ami nem más, mint a tisztaenergia-célok cinikus megcsúfolása. Bár az atomreaktorok maguk nem bocsátanak ki szén-dioxidot, további nukleáris kockázatokat vállalni az üvegházhatású…