nukleáris energia

Ma a világon nem ismert még egy olyan energiaforrás, ami hasonló mértékben környezetileg felelőtlen, az adófizetők számára drágább és működésileg veszélyesebb lenne az atomerőműveknél. Az atomipar elkeseredetten próbálja zöldnek beállítani a nukleáris energiát, ami nem más, mint a tisztaenergia-célok cinikus megcsúfolása. Bár az atomreaktorok maguk nem bocsátanak ki szén-dioxidot, további nukleáris kockázatokat vállalni az üvegházhatású…

Voltak súrlódások, de a szakítást csak reggel tudtam meg. Az index Aszódi Attilával, távozó Paks II. Atomerőműért felelős államtitkárral készített exkluzív intrerjút.

1966. december 28-ig tartott az a szovjet-magyar tárgyalás, aminek keretében ma pontosan 50 éve aláírták a paksi atomerőmű egyezményt. Az energetikánkat, energiapolitikánkat és néhol talán külpolitikánkat is nagyban meghatározó egyezmény volt a XX. század legnagyobb ipari beruházása Magyarországon.

Késedelmes munkavégzés, megkérdőjelezhető szakértelem, bizonytalan finanszírozás, súlyos környezeti veszélyek. Amikor Moszkva és a Nyugat is saját kárán tanulta meg, hogy az atom veszélyes.

Dél-Karolina államban két reaktor építését is leállítják, mert a költségek annyira megugrottak, hogy olcsóbb elengedni a 9 milliárd $ eddigi költséget, mint folytatni az építkezést. Végleg bezárják Spanyolország legrégebbi atomerőművét. Mindeközben pontosan a törésvonal fölé tervezték az új paksi blokkok alaplemezét.

Egy darabig elvan a ház körül, aztán egy szép napon neked ugrik, és elharapja a torkodat. Az atomerőművek most még látszólagos klímabarát vonása is megkérdőjelezhető. A történelmi közelmúlt tragikus évfordulóinak apropóján jelent meg a napokban egy energetikával foglalkozó tanulmánykötet.

A ’60-as években volt az atomenergia hatalmas bummja a Szovjetunióban. Ezen nem robbanást, csupán robbanásszerű fejlődést kell érteni. Azután jött Csernobil, és a gazdasági racionalitás. Szovjet atomerőművek, amiket nem sikerült befejezni.

A 6 legsúlyosabb probléma, amit az elmúlt 70 évben az atomenergetikában nem sikerült megoldani.

Valójában nyoma sincs a kormányzat által emlegetett nukleáris reneszánsznak. A haszon a beruházóké, a veszteséget rajtunk kívül a gyerekeink és az unokáink fizetik majd. Ennyit az évszázad üzletéről, az olcsó áramról és a további rezsicsökkentésről. Lehet népszavazás a paksi bővítésről?

Tavaly mindössze 3 nukleáris reaktorblokk építésébe kezdtek bele a világon, ami nem csak ahhoz képest szinte semmi, hogy az iparág aranykorának csúcspontján ez a szám 234 volt. A HVG szemléltető ábráiból kiderül, hogy a paksi beruházási elképzelései nem csak az orosz hitel miatt kockázatosak.