ökológiai lábnyom

Az Átlátszó nemrég megírta, hogy a környezethasználati engedélye alapján a szegedi BYD-gyár vízfelhasználása annyi lesz, mint egy 50 ezres városé, az áramfogyasztása pedig nagyjából egy 120 ezer lakosú településnek felel majd meg. Vajon ez soknak vagy kevésnek számít? Ehhez a győri Audi és a kecskeméti Mercedes autógyár adatait hívták segítségül.

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján.

Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt?

Az egyénhez köthető ökológiai lábnyom nagysága függ attól is, hogy ki milyen nemű – egy Svédországban végzett kutatás legalábbis erre a következtetésre jutott.

A Corvinus friss kutatása szerint egy fővárosi lakos háztartási fogyasztásához kapcsolódó ökolábnyoma 2,5 globális hektár, egy agglomerációban élőé csaknem 3 globális hektár. Az ökológiai tőkét, azaz a földterület biokapacitását figyelembe véve a főváros túlterheltsége 30-szoros, az agglomerációé 2,4-szeres.

A klímaválság elleni küzdelem legfontosabb eszköze az azonnali és drasztikus politikai klímaváltozás lenne. A természet ráér. Előbb-utóbb kikényszeríti. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus véleménycikke.

A környezettudatos életmódra törekvés egyre jobban beépül az emberek mindennapjaiba, a túlfogyasztástól viszont továbbra sem szabadulunk, sőt: idén június 8-ára a magyarok fogyasztásával mérve feléltük a bolygó azon erőforrásait, amikkel szilveszter éjfélig kellett volna gazdálkodnunk. Személyre szabva vezet a fenntarthatóság felé a WWF Magyarország applikációja.

Idén június 8-ra esik a magyar túlfogyasztás napja. Ez arra utal, hogy ha a bolygón mindenki úgy élne, mint a hazai háztartások, akkor kevesebb, mint fél év alatt elfogynának a Föld egy évre szánt erőforrásai.

Több ezer kilométert repülhet egy csapat, ha döntőbe kerül, és akkor még a szurkolókról szó sem esett. Bár az UEFA szerint sokat tettek a környezetért azzal, hogy nem kell új stadionokat építeni az eseményhez, környezetvédők szerint a torna ökológiai lábnyoma „a lehető legnagyobb lesz”.

A koronavírus-járvány alaposan megváltoztatta az életünket. Új szokásokat, új megoldásokat találtunk a mindennapokban, és bizony rengeteg olyan dolgot intézünk a neten, ami korábban talán elképzelhetetlen volt. Online vásárolunk be, a világhálón tanulnak a gyerekeink, a számítógépünkkel tartjuk a kapcsolatot a kollégákkal vagy éppen online konferencián veszünk részt. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mindez vajon…