ökotoxikológia

Eddig sem voltam nagy véleménnyel Áder Jánosnak – a nemzet végletesen elcukisodott környezetvédőjének – a stábjáról. A ’Kék Bolygó’ ismeretterjesztését (nem vagyok mélytengeri búvár) ítéljék meg egyébként a civilszervezetek. Mondjuk, én csak véletlenül nézem ezt az alibi műsort. A nemzeti minimum – gondolom.

A Silent Spring (Néma tavasz) 1962. szeptember 27-én jelent meg először, amit megelőztek a New Yorker-ben Rachel Louise Carson 1962. júniusában megjelentetett írásai. John F. Kennedy is olvasta ezeket, és később Abraham Ribicoff  szenátusi bizottsága 1963-ban meg is hallgatta a mondanivalóját. Darvas Béla írása.

„A méhcsaládok állapota, akárcsak az előző években, most áttelelés után, nem igazán mondható jónak – közölte Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Tájékoztatása szerint körülbelül 200.000 méhcsalád elpusztult és ugyanennyi legyengült a tél során. A pontos okokat nem ismerjük, sok méhész értetlenül áll a történések előtt…”

Az uniós Zöld Megállapodás (Green Deal) értelmében 2030-ig felére kell csökkenteni Európában a kémiai növényvédő szerek (peszticidek) használatát ahhoz, hogy megóvjuk a természetet és a saját egészségünket. Vajon hatékony lenne, ha ún. peszticidadót vezetnének be?

Az EU lassan közeledik a glyphosate hatóanyag felülvizsgálatához (ebben hazánk is szerepet kapott, bár a tudomány oldaláról be nem látható, hogy miért) és újra-engedélyezéséhez.

Szúnyoggyérítésről szóló online konferenciát szerveztek civilek Pest megyei döntéshozóknak, amelyen sokak mellett a Főpolgármesteri Hivatal illetékes szakterületi vezetői és 17 kerületi önkormányzat, valamint több környékbeli település polgármestere, képviselője és szakértője vett részt.

Édesapja – †Nechay Olivér (1913-1979) higiéniát tanított nekem Debrecenben, a növényvédelmi szakmérnökin. Ő, egyike volt a DDT hazai 1968-as betiltóinak. Magyarország először döntött így a bolygón. †Nagy Bálint (növényvédelmi ökonómia néven tanított nekem szakmai világlátást) helyetteseként figyelte nem is kevés szkepszissel a hazai agrokemizálást.

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban 26,5 ezer tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt. Ökotoxikológiai bepillantás a növényvédő szerek kártyapaklijába.

Biológusok a kémiai szúnyoggyérítésről: a következmény az, ami csípni fog! – címmel írt cikket a Kisalföldben Nagy Márta. Erre reagált Darvas Béla ökotoxikológus prof. FB oldalán.

A hetvenes években, amikor a glyphosate kipróbálásra megjelent Magyarországon egy kollegám – aki eredetileg fonálférgekkel foglalkozott – átmenetileg a káliszappanra irányította a figyelmét és különféle kísérletek végzett. A vásárolt barnás színű kenőszappanból készült oldatai hol hatottak, hol nem.