parlagfű

Egy ostoba tévhitet oszlattak el az ambróziáról a szegedi szakemberek. Biztosan nem gyógynövény a parlagfű, teája mérgező lehet, károsítja a belső szerveket – állítják a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

Manapság még mindig sokan vélik úgy, hogy a városi fejlesztéseknek együtt kell járnia a zöld területek eltüntetésével és a természet pusztításával. Egyesek szerint a városokban egyébként sincs semmi keresnivalója a vadvilágnak, hiszen a városhatáron túl a végtelen rétek és erdőségek az ő igazi otthonaik. Nagy kár, hogy ez ma már csak egy önámító ábránd.

Magyarországon 2 millió ember szenved a parlagfű miatti allergiában. Az egyetlen növény, aminek a nem irtását bírsággal szankcionálja jogszabály. Írtjuk is. Hogy ez az irtás segít-e, azt jól mutatja, hogy az EU-n belül immár elsők lettünk a parlagfű koncentrációban. Azaz ennek az irtás dolognak nagyjából nulla a hatékonysága, mégis ezt erőltetjük évről évre.

Tavasz végén, pláne ha sok eső esett, mindig felerősödik a nagy “miért nem nyírják már le a füvet?” vita. Ez általában minden évben megelőzni szokta a nagy nyári “miért van kiégve a fű és miért porzik a talaj?” vitát. Az eligazodásban segít Budapest főtájépítésze.

„Az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott a pollenekhez, tehát önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma elsősorban annak a következménye, hogy a légszennyezéssel a virágport is számunkra ártalmassá tettük” – állapította meg Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport programvezetője.

Nagy István agrárminisztériuma továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a parlagfű zavartalanul szaporodhasson az országban, az allergiások helyzete ne javuljon, és egyre többen legyenek betegek. Parlagfű-mentesítés címén hosszú éveken keresztül civil szervezeteknek az allergén növényhez nehezen köthető tevékenységeit pénzelték.

Új biológiai védekezéssel kísérleteznek magyar kutatók a parlagfű ellen, várakozásuk szerint a parlagfű olajosbogár hatékonyan ritkíthatja a gyomnövényt – jelentették be a Nébih, valamint az Eötvös Loránd Kutató Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK Növi) sajtótájékoztatóján.

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak.

Ha fél centiméteres, sárgásbarna színű, csíkos szárnyú bogarat lát valaki egy parlagfüvön, semmiképp ne tapossa el, inkább jelezze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih).

A költség- és munkakímélő módszer lényege, hogy a földalapú támogatást bezsebelő „gazdálkodó” a legolcsóbb, legsilányabb kukorica vagy napraforgó vetőmaggal jó ritkán beveti a szántóföldet, majd egész évben rá sem néz, így az a korábbi talajbolygatás miatt néhány hét-hónap alatt sűrű parlagfüvessé válik. Már be sem takarítják a kamu napraforgósokat.