Persányi Miklós

A főváros nem fizeti tovább a Biodóm fűtését, a hidegben összedőlhet az épület teteje. Fűtés nélkül nem tart ki a speciális fóliából álló, több milliárdért elkészült tetőszerkezet. Végleg bedől az értelmetlen nagy fideszes presztízs mutyi beruházás?

A rendszerváltás utáni tárcairányítást nézzük át és annak kontrollváltozásait a parlamenti bizottság szintjén. Nem gondolom, hogy hasonló ábra készült már, pedig részletesebb is lehetne. A parlamenti adatbázis lekérdezhető úgy, hogy ezekhez az adatokhoz hozzájussunk. Nézzünk néhány fontos adatot.

Az állatkerti biodómot a főváros további állami részvétel nélkül nem tudja befejezni. A biodóm ügyében tartott meghallgatásra a meghívottak fele sem ment el, köztük Persányi Miklós, az állatkert volt főigazgatója, a projekt szülőatyja, vagy éppen Scheer Sándor, a generálkivitelező Market Építő Zrt. Vezérigazgatója.

Soha nem mondta a főváros, hogy saját kasszából akár egy fillért is költ a létesítményre – jelezte a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, hogy ma is kérdéses, miből fejezik be projektet.

Közleményben jelentette be a Fővárosi Állat- és Növénykertet 21 éve irányító szakember döntését a Főpolgármesteri Hivatal. A Biodóm körüli költségvetési vita állhat a háttérben, bár ő egészségi okokra hivatkozott.

A Fővárosi Állat- és Növénykert (röviden: FÁNK; továbbiakban: Budapest Zoo) egyre nagyobb port kavaró és átláthatatlan költségvetésű, új bemutató komplexuma a Pannon Park, ill. azon belül a biodóm. Soha meg nem térülő presztízsberuházás, melyre mindannyian ráfizetünk: az adófizetők és az állatok is. Kinek a biznisze, és egyáltalán minek befejezni?

A Népszava információi szerint a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzatban az az elvi döntés született meg, hogy Budapest semmiképp nem fogja kifizetni az állatkertbe tervezett Biodóm befejezéséhez szükséges 20 milliárd forintot. Emellett évi több milliárdot kellene fordítani a presztízsberuházás működtetésére.

A tervezők és építők szerint a budapesti állatkert biodómja egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, amely több mint 17 ezer négyzetméteren fogja feleleveníteni a Kárpát-medence ősi élővilágát.

Egyre több társadalmi és civil szervezet foglalkozik a sérült állatok mentésével, gondozásával, a budapesti állatkertben pedig már évtizedes hagyománya van ennek: 2017-ben több mint 1500 mentett kisemlőst, madarat és kétéltűt gyógyítottak itt – mondta el a Sünispotály megnyitóján a környezetügyért felelős államtitkár.

Megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykert Holnemvolt Vár névre keresztelt játszóparkja, amely mától várja elsősorban a kisgyermekes családokat interaktív mesevárral, állatsimogatóval és számtalan játéklehetőséggel.