sivatag

A Perzsa-öböl partvidékének, illetve Irán belső sivatagos tájainak még épségben maradt, tradicionális városnegyedeit járva hamar felfigyelhetünk a házak tetejét díszítő kéményszerű tornyokra. Pontosabban azok egész erdejére. Ezek nem mások, mint a több ezer éves perzsa építészeti kultúra remekei, az ókori sivatagi légkondícionálók, az iráni széltornyok.

Ötmillió fát ültetnének Irakban az elsivatagosodás és a homokviharok ellen, a tervet tegnap jelentette be az arab ország miniszterelnöke.

A sivatagokról azt gondolhatnánk, hogy ideális helyszínei a naperőművek telepítésének, hiszen óriási nyílt terepek, általában kedvező domborzati viszonyokkal, értelemszerűen rengeteg napsütéssel. A világ tíz legnagyobb naperőműve mind sivatagban, vagy ahhoz hasonlóan száraz vidékeken üzemel. A Szahara 20 %-os beépítése 0,16, 50 %-os beépítése pedig 0,39 fokkal növelné a Föld átlaghőmérsékletét.

A Föld legnagyobb sivataga, a Szahara és Észak-Afrika klímája általában húszezer évente változik meg: a száraz korszakokat csapadékos követi, majd ismét száraz időszak jön.

Termővé tehetnénk a sivatagot, ha hatalmas szélturbina- és napelemparkokat telepítenének a Szaharába. A tudósok szerint ugyanis ez a fajta infrastruktúra megváltoztatná a széláramlatokat és a föld reflektivitását, ami esőt hozna a sivatagba, ez pedig javítaná az életfeltételeket a világ egyik legkevésbé élhető helyén.

A klímaváltozás miatt omolhatott össze a a Nevada és Kalifornia határán fekvő Mojave-sivatagban élő madárfajok populációja. Ebben az ökoszisztémában hiányoznak a klímaváltozás győztesei.