statisztika

Hazánkban 50-70 évente fordulhat elő ötösnél erősebb erejű földmozgás. Bár a rengés pontos időpontját lehetetlen előrejelezni, jó eséllyel felkészülhetünk ezekre. Ezt segítendő a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma a közösségi oldalán havonta közzéteszi az azt megelőző négy hét hazai földmozgásairól szóló statisztikát.

2030-ra az előrejelzések szerint az édesvíz iránti kereslet 40 %-kal meghaladja majd a rendelkezésre álló készleteket, ezért fontos a vízfogyasztás csökkentésének ügye. De ahogyan minden erőforrásra, úgy a vízre is igaz, hogy már jelenleg is egyenlőtlenül oszlik el. Mennyi vizet használnak el az egyes országok?

Ma már saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a klímaváltozás hatásait, hirtelen központi kérdéssé vált a korábban a hippik homokozójának tartott környezetvédelem. A nagy feleszmélés után mit tett az emberiség?

A növekedésre és a jövedelemre koncentráló gazdasági statisztikák gyakran elfedik, hogyan tékozoljuk el a vagyonunkat és a természeti erőforrásainkat. Egyre több közgazdász és klímakutató szeretne valamilyen leltárat, amiben követhetjük a természeti erőforrásaink alakulását. Ez azonban nem olyan egyszerű.

A fideszes Magyarország jobban teljesít – stadionokban, földprivatizációban, közvilágításban, és egyéb mutyikban. Az Eurostat összehasonlította az életszínvonalat, már Románia is lehagy minket. Így elég távolinak tűnik, hogy beteljesüljön Orbán Viktor álma. Spanyolországban 300 ezer forint lesz a minimálbér.

Hogyan változott az ország gyümölcstermesztő területeinek nagysága? Melyek a leggyakrabban termesztett gyümölcsfajták Magyarországon? Mi jellemzi a gazdálkodókat és az általuk irányított gazdaságokat?

Megjelent az Agrárium2016 mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírásának adatait összefoglaló kiadvány, „A magyar mezőgazdaság regionális különbségei, 2016” címmel. Az adatokból kitűnik, hogy tovább folytatódott az egyéni gazdaságok ezredforduló óta tartó csökkenése, ugyanakkor nőtt a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetek száma.

A kiadvány átfogó képet nyújt a magyarországi háztartások életszínvonaláról és életkörülményeiről: az első része a főbb jövedelemtípusokat, a jövedelem eloszlásának változását, valamint a különböző társadalmi csoportok jövedelmi helyzetét mutatja be; a második fejezet a szegénységgel és a társadalmi kirekesztődéssel foglalkozik; a harmadik pedig a fogyasztás színvonalát és szerkezetét írja le.

2017. október 2-án indul a háztartások pénzügyeinek és fogyasztásának megismerését célzó „Miből élünk?” adatfelvétel.  A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tisztelettel meghívja a Miből élünk? adatfelvételét ismertető sajtóeseményére.

Kedves Kolléga! A Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódóan a Központi Statisztikai Hivatal ebben az évben is megtartja Nyílt napok rendezvényét, amelynek keretein belül idén első alkalommal újságíróknak szóló workshopot is szervez.