szaporodás

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idő alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő vörösfülű ékszerteknősök nemét.

Április 21-e a Halvándorlás Világnapja – ezen a napon ünnepeljük azokat a halfajokat, amelyek hatalmas utat tesznek meg a folyókban azért, hogy szaporodjanak, ezzel is életben tartva fajukat. Sokan azonban nem érik el végső céljukat: több tízezer duzzasztógát rombolja ugyanis Európa folyóinak természetes állapotát, és blokkolja a halak vonulási útvonalát.

Egy évvel tovább maradnak az anyjuk mellett a svéd erdőkben élő barnamedve-bocsok, mint néhány évtizeddel ezelőtt – így nem lehet kilőni őket.

Ajándékokkal hódítja meg a nőstényt a csodáspók (Pisaura mirabilis) hímje. Elfog egy legyet vagy más rovart, hálóból csomagot fon belőle és azzal indul „leánykérésre”. A nőstények az ajándék minősége alapján választanak a hímek közül.

Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését. Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

A kevesebb gyerek születése lenne a leghatásosabb egyéni módszer a klímaváltozás megfékezésére – derül ki egy svéd tanulmányból. Nem kellene teleszülni a világot.

A rovarevő békák – természetvédők ezt elképzelték – eltűnése a környezetünkből jelentős változást hozhat a körülményeinkben. A hímek feminizálódásáról beszélni kezdetben elég béna viccnek tűnt, de mára – a férfi meddőségi statisztikák alapján – csak a tájékozatlanok nevetnek már ezen. Egyre több a meddőségi klinika, a különféle kezelés, a fertilitási labor, és persze az igényt…

A legidősebb ismert vadon élő madár, a „Wisdom” („Bölcsesség”) névre keresztelt Laysan-albatrosz, újra anya lett. A legalább 65 éves madár a Midway-szigeteken létrehozott rezervátum területén fészkel, mely része a Papahānaumokuākea Tengeri Rezervátumnak.

Kutatók szerint mintegy harminc évvel a világ legsúlyosabb nukleáris balesetét követően Csernobil katasztrófahelyszínből természeti rezervátummá vált, amelyben hemzsegnek a jávorszarvasok, rőtvadak és farkasok.

Brit kutatók vizsgálata szerint gyorsabban öregszenek és kevesebb utódot nemzenek azok az elefántok, amelyeket anyjuk „stresszes időszakban” hozott világra.