szárazodás

A márciusi esőket, majd lehűlést követő, április eleje óta folyamatosan melegedő tavaszi időjárás hatására a hónap közepétől elkezdődött a vöröshasú unkák (Bombina bombina) párzási időszaka a Hortobágyon.

Az idei békanászt komoly érdeklődés kísérte az erdőjárók részéről. Nem véletlenül. Az extrém száraz tél után beköszöntő esősebb, koratavaszi időszakban egyes erdei kistavakban tömegesen jelentek meg a barna békákként is ismert erdei- és gyepi békák.

Magyarország a vizek országa volt, mára viszont egyre több terület szárad ki. Előfordul egy éven belül akár, hogy az árvizek ellen kell védekezni, majd a belvizek jelentenek gondot, utána pedig jön a több hónapig tartó aszály.

A biológiai kezeléseknek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a növénytermesztésben. A biológiai készítmények olyan, a sikeres termesztést érintő fontos mozzanatokban tudnak hatékony segítséget adni a növényeknek, mint az időjárási stresszhelyzetek – hőség, aszály, hideg – kezelése, hatásainak enyhítése.

Az idei évben rendhagyó módon szakmai kuratórium választotta meg az Év Vadvirágát! A 7 tagú, szakemberekből álló kuratórium szinte egybehangzó szavazata alapján a 2025-ös évben az Év Vadvirága címet a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) nyerte el.

Az elmúlt évek brutális szárazságai, és az Alföld elsivatagosodása komoly kihívást állítanak az egész ország elé, nemcsak az agráriumban. A magyar vállalatoknál az egyik legjelentősebb ESG kockázat a víz. Erre a kihívásra adott választ több, mint száz szakember egy teltházas konferencián, tudományterületeken és politikai oldalakon átívelően.

Sok bűnt követtek el saját polgáraik és saját országuk ellen a szovjet vezetők. Az egyik ilyen az egykor csodaszámba menő Aral-tó elleni merénylet volt: a tavat tápláló folyók öntözésre való felhasználásával halálra ítélték az Aralt.

Csak biztatni tudom az utóbbi napokban lelkes gátépítővé lett politikusainkat, hogy az ár levonultával se tegyék le a lapátot. A vész ugyanis nem múlt el, sőt, nagyon is itt van: az Alföld óriási területei száradnak ki, válnak félsivataggá. Ami persze nem olyan látványosan, drámai gyorsasággal történik mint egy árhullám megérkezése, ám a hatása jóval pusztítóbb.

A szárazság, a hőstressz és a napégés is komoly károkat okozott a szántóföldeken, a kukorica- és napraforgótermés nagy részét már az sem mentené meg, ha ebben a pillanatban érkezne egy kiadós eső. Súlyos vagy nagy fokú aszály az ország területének mintegy 60 százalékán pusztít, az Alföldön pedig különösen kritikus a helyzet.

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem beszél, de legfőképpen nem intézkedik az elkövetők érdekeinek megfelelve.