szárazodás

Termeszthetünk-e „klímabiztos” növényeket? Ennek a kérdésnek járt utána a felmelegedő bolygónkról szóló legújabb adásában a climate now, és beszámolt egy újabb rekordhónapról a legfrissebb adatok alapján.

2021 száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, emiatt országos aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.

Javában tart az aratás, de az már most látszik, hogy a keleti megyékben fele-harmada hozamokkal fejeződhet be a munka. Az öntözési fejlesztések késlekedése már most megbosszulja magát. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a megbízásai az ország számára cseppek a tengerben.

Érinti a klímaváltozás Magyarországot és a térséget? Ha igen, hogyan? Mik a jelen és a jövő legnagyobb kihívásai? Mit tehetünk ellene? Van szárazság Magyarországon?

Osztrák lapok szerint Ausztriának és Magyarországnak meg kell kezdeni az érdemi egyeztetéseket arról, hogyan fogják megmenteni a Fertő tavat a kiszáradástól, és biztosítani a terület vízellátását a magyar oldalról. A helyzet annyira rossz, hogy bizonyos területeken már hajók állnak a sárban, és a fürdőzőket is figyelmeztetni kell, hogy ne ugorjanak a derékig sem érő vízbe.

A felmelegedő klímában nemcsak jobban algásodnak a Föld tavai, és fogy az oxigén a melegebb vizekben, hanem sokkal gyorsabban is párolognak, mint azt korábban gondolták. Egy friss tanulmány szerint az erősödő napsugárzás mellett változik a felhőzet is, és minden korábbinál szomjasabbá tette az eget. Ráadásul az olvadó gleccserek és jégmezők miatt nőttek az édesvízfelületek, és…

A klímaváltozás és a globális felmelegedés veszélyei egyre látványosabbá válnak hazánkban is, pl. a magyar patakokban drasztikusan csökken a víz mennyisége. Erről tanúskodik a Bicsérd központjában elhelyezkedő egykori tó is.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében.

Egy új tanulmány alapján valószínűleg elveszíti ellenállóképességét az amazóniai esőerdő. A szakértők nagy felbontású műholdképeket elemeztek. A jelenség hátterében a fakivágás és az égetés áll, az éghajlati átalakulás szerepe eddig nem volt meghatározható, de valószínű, hogy a jövőben ez változni fog.

A Duna-Tisza közi homokhátságon az 1970-es évektől jelentős szárazodás figyelhető meg, mely veszélyezteti a térség gazdasági termelékenységét és a vízigényes élőhelyek fennmaradását. Jelenleg nincs konszenzus a szárazodást kiváltó tényezők egymáshoz viszonyított szerepéről. A homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala.