szélenergia

Miként járulhatnak hozzá a szélerőművek hazánk energiabiztonságához és függetlenségéhez? Miért éri meg jobban a szél- és napenergia arányos bővítése, mint az új gázerőművek építése? Hogyan csökkenthetik a szélerőművek az áramimportot és a gázfüggőséget, és miért nem igényelnek támogatást? Miért válhat a szélenergia a napenergia tökéletes kiegészítőjévé a hazai energiatermelés kiegyensúlyozásában?

5 évnyi kutatás után a Kínai Tudományos Akadémia Lanzhou-i Kémiai Fizikai Intézetének csapata olyan innovatív technológiát fejlesztett ki, amely forradalmasíthatja az elöregedő szélturbinák lapátjainak újrahasznosítását. Ezzel nemcsak a hatalmas szerkezetek leszerelésének kihívását oldja meg, hanem értékes erőforrásokká is alakítja őket, elősegítve a megújuló energiaágazat fenntartható fejlődését.

Mára egyértelműen kiderült, hogy a panelprogramot nem szabadott volna leállítani, önmagában a napelemre nem lehet alapozni, Paks II pedig inkább nem épül meg, mint igen – mondta Balogh József energiapiaci szakértő.

Az évtized végére a megújuló energiaforrások már a világ villamosenergia-termelésének a felét adják majd – rögzítette legújabb jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Ez ugrásszerű javulást jelez, amelynek nagyságát jól érzékelteti, hogy ez a nagyságrend körülbelül lefedi az Egyesült Államok, az Európai Unió, India és Kína jelenlegi együttes termelési kapacitását.

A Magyar Nemzeti Energetikai és Klímaterv villamosenergia fejezetének kritikai megjegyzéseiről szóló  tanulmány egy élvonalbeli tudományos folyóiratban jelent meg. Az összehasonlító elemzés egyik fontos megállapítása, hogy a kormányzati tervekben szereplő szélerőműkapacitás-fejlesztés csak a tizede annak, amire ténylegesen lehetőség és szükség volna!

Egyre szűkebb a napenergia-piac, és egyre sürgetőbb a szélenergia bővítése. Ez a tendencia a piaci, és az erőművi termelési adatok alapján 2024-ben erősebben érezhető, mint valaha.

Amit tavasszal még csak sejteni lehetett, az mára biztosnak látszik: gyakorlatilag egyetlen, erősen kormány(fő)közeli szereplőt engedhet be a kormány a szélenergia-piacra. Újabb megerősítése ez a kormány energiapolitikai prioritásainak: az orosz atom és az orosz gáz – szó szerint – minden áron való erőltetése, majd 15 évnyi szélerőmű-tilalom után tessék-lássék engedélyezése az egyik legtisztább zöld energiának,…

Bár szélerőművek minden energiatermelési mód közül a legkisebb környezeti hatással bírnak, a tervezési folyamat során így sem feledkezhetünk el a természetvédelmi szempontok beépítéséről.

Elfogadták május 27-én az uniós tagállamok a zöld átállás egyik kulcsfontosságú rendeletét, amely megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat, hiszen fontos támogatási keretet jelent az ilyen gyártókapacitások megmaradása, illetve kiépülése számára. A cél az, hogy 2030-ra az EU saját maga állítsa elő a tiszta technológiás berendezések 40%-át, ezzel erősítve az európai ipart az amerikai…

A szélturbinagyártásban is élesednek az EU és Kína közti kereskedelmi feszültségek, és habár Magyarországon újra lehet szélerőműveket építeni, vélhetően nem a hazai piac lesz a kínai és európai cégek közti viaskodás legfontosabb terepe.