szelídgesztenye

Károly Róbert király 700 éve ültette az első gesztenyefát Nagymaroson és hozott létre szelídgesztenyés arborétumot. A gesztenyések természetvédelmi, kultúrtörténeti, gazdasági jelentősége és a biodiverzitásban betöltött fontos szerepe azóta is vitathatatlan.

A szelídgesztenye közkedvelt csemegének számít hazánkban és feldolgozóipara is igen jelentős. A növény ráadásul őshonos idehaza, azonban mégsem találkozni vele gyakran a magyar tájakon. Ennek az ellentmondásnak próbált utánajárni a Napi.hu.

Portugália, Spanyolország és Oroszország jelöltje előzte csak meg Zengővárkony hős szelídgesztenyéjét a 2018-as Európai Év Fája versenyben. 13 ország fái versenyeztek egymással az idén, összesen több mint 200 000 szavazatot gyűjtve a februárban zajló online szavazás során.

A 300 éves zengővárkonyi hős szelídgesztenyefa lehet 2018-ban az Európai Év Fája, de ahhoz kell még jó pár szavazat február 28-ig a sokat megélt, egyedülálló baranyai famatuzsálemnek!

Több mint 18 ezer szavazat érkezett az Év Fája címért versengő fákra a szeptember elejétől október közepéig tartó online versenyben. A mindössze 400 lelkes kis falu, Zengővárkony jelöltje, a hős szelídgesztenye lett idén az első helyezett 4088 szavazattal. A zsűri a fonyódi fehér nyárfáknak ítélte oda a Hős Fa címet, az Országos Erdészeti Egyesület pedig…

A gesztenyefajok és hibridjeik legveszélyesebb kártevője a szelídgesztenye-gubacsdarázs . A rügyeket megfertőzve gátolják a hajtásképződést, így akár 50-75 százalékkal is csökkenhet a termésmennyiség, szélsőséges esetben a fa is kipusztulhat.

Felére esett vissza az olaszországi szelídgesztenye-termés a fákat megtámadó ázsiai – kínai – rovar miatt. Az olasz újságok által “gyilkos” rovarnak nevezett gubacsdarázs 2002-ben érkezett Itáliába.