szennyvízkezelés

Milyen gyógyszerhatóanyag-maradványok fordulnak elő a Balatonban és vízgyűjtő területein, valamint mik a szennyezés forrásai, és milyen terhelést jelentenek a vízi környezetükre?

Március 22 a víz világnapja, melynek célja felhívni a figyelmet az emberiség számára rendelkezésre álló vízkészletek veszélyeztetettségére és a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára- mondták el ma az ENSZ víz világnapi rendezvényén a szervezet szakértői.

A szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája, ez valójában „az emberiség drámája, a mi felelőtlenségünk logikus következménye” – mondta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 tegnap esti megnyitóján Budapesten.

Rengeteget hallunk a kereskedelmi repülés környezetszennyezéséről, és meglepően keveset arról, hogy a nagy óceánjáró hajók milyen mértékben teszik tönkre a bolygónkat. Pedig egyáltalán nincsenek lemaradva a légiközlekedéstől, sőt, bizonyos szempontokból még rosszabbak is, mint a repülőgépek.

Miközben néhány Fidesz-közeli vállalkozás politikai hátszéllel mesés vagyonokat csinál a külföldről behozott szennyvíziszapból, Budapest lassan belefullad a fővárosi szennyvíztisztítókban keletkező szennyezőanyagba.

Óriási, egy tonnásra hízott csatornahulladék tömítette el a pécsi szennyvíztisztító-telep fogadóaknájának egyik nehezen hozzáférhető vezetékét – közölte a városi vízműcég. A Tettye Forrásház Kft. szerint ilyen gigantikus dugó még nem fordult elő Pécsen.

Szerbia Európa egyik legszennyezettebb országa, a következő 10-15 évben az ország költségvetéséből mintegy 8,5 milliárd eurót (2767,5 milliárd forint) kell környezetvédelemre és hulladékgazdálkodásra fordítani a helyzet javítása érdekében – közölte az ország pénzügyi tanácsa.

A légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti veszélyt a közegészségügyre – derült ki a Yale Egyetem és Columbia Egyetem kutatói által készített idei környezetvédelmi teljesítmény index (EPI) adataiból.

Újabb közbeszerzést nyert a Mészáros és Mészáros Kft. Ezúttal a Kötviép’B Kft.-vel közösen nyert a „nemzeti főoligarcha” cége 21,5 milliárd forintot, amelyből a Mosoni-Duna torkolati szakaszát kell rehabilitálniuk: áthelyezik az egyik csatornaágat, kikotorják a medret, hajózsilipeket alakítanak ki, felhúznak egy kiszolgáló építményt, építenek egy árvízvédelmi gátat is, illetve feltöltik majdnem az egész partszakaszt.

A Fővárosi Csatornázási Művek már nemcsak saját felhasználásra termel szennyvíziszapból megújuló energiát, hanem időnként többlet áramot is képes betáplálni az országos hálózatba. Ezzel nagyjából 1000 hűtőszekrény vagy 3000 asztali számítógép működtethető.