Szilágyi László

A magyarok nem túl érzékenyek a környezeti problémákra. Az aggódók sem a fogyasztásukat csökkentik, inkább környezetbarát termékek vásárlásával nyugtatják lelkiismeretüket. Technooptimizmus és passzivitás. Hódító hódok, Bővítés helyett: örök élet Paks 1-nek. egy félmilliós város vízigényét is túlszárnyalja a hazai akkugyárak vízfogyasztása. Miért zsákutca az akkunagyhatalmi gazdaságpolitika? Mi az a növényvakság? És mitől szivacsváros egy város?

Szivacsváros címmel jelent meg a Főpolgármesteri Hivataladott új módszertani füzete, mely bemutatja, hogy milyen módon lehet visszatartani és hasznosítani a csapadékvizet a városban, és várostervező mérnökök számára is ad műszaki információkat a vizek megtartásának módszereiről. A kiadvány apropóján beszélgetett Szilágyi László Budapest főtájépítészével, Bardóczi Sándorral.

Miért építünk nagy házat, miért halmozunk fel tárgyakat, bigyókat és kütyüket? Miért akarunk messzire utazni? Mi ennek a környezeti ára? Hogyan lehet úgy élni, hogy kevés terhelést okozzunk a Földnek? Milyen a minimalista életmód? Hogyan lépjünk ki a fogyasztói társadalom béklyóiból?

A Megújuló Magyarországért Alapítvány és az ELTE Média Tanszékén működő Minor Média/Kultúra Kutatóközpont novemberben Tarnabodon és januárban Miskolcon, az Ámbédkár Iskolában tartott workshopokat. A roma fiatalok a klímaváltozás témakörével foglalkoztak és az őket érintő környezeti problémákról forgattak rövidfilmeket.

Pazarlás, eldobható termékek, tönkrement eszközök és tönkrement kapcsolatok. Vajon milyen összefüggés van a körülöttünk gyorsan cserélődő tárgyak és emberi viszonyaink között? Miért van értelme megjavítani a dolgokat, sőt, miért lehet értékesebb egy megjavított tárgy, kapcsolat, mint az eredeti?

A klímaváltozás kapcsán kitűzött célok sokak szerint elérhetetlenek, a szükséges intézkedések meghozása pedig láthatóan fájdalmas volna a kormányoknak. Van még esély a folyamatok megfordítására? Vagy mentsük, ami menthető és inkább az adaptációra koncentráljon az emberiség?

Tarnabod egy 700 fős Heves-megyei kistelepülés, jelentős roma lakossággal. A hivatalos adatok szerint Magyarország 15. legszegényebb települése, ahol példamutató kezdeményezések zajlanak.

Mi okozza a szorongást? A bizonytalanság? Vagy a kilátástalanság? Mi jobb: szorongani az ismeretlentől vagy tájékozódni, felkészülni és cselekedni? A globális folyamatokat lehet befolyásolni lokális cselekvéssel? Mit tehetünk a tétlen szorongás helyett a jövőnkért? Ilyen kérdésekről esett szó dec. 4-én a Megújuló Magyarországért Alapítvány harmadik Klímaklubján a budapesti Gödör Klubban. Itt készült a Zöld Hang…

November 6-án indult a Megújuló Magyarországért Alapítvány kéthetente jelentkező Klímaklubja a budapesti Gödör Klubban. A második kerekasztal fő témája az volt, hogy ki véd meg minket a klímaváltozás hatásaitól?

Mi az a rendszerkomform környezetvédelem? Önbecsapás-e a „technooptimizmus”? A zöld pártok oldják meg a környezeti problémákat, vagy elég a mostani politikai elit cseréje? Lehet-e zöldíteni a kapitalizmust? Ökokatasztrofizmus és mélyalkalmazkodás – s még sok más is szóba kerül, amikor Takács-Sánta András humánökológussal beszélgettünk a Zöldhang podcastjában.