talajpusztulás

Magyarország miniszterelnöke legutóbbi évértékelő beszédében meghirdette, hogy 100 új gyárat hoznak létre hazánkban. Ezt a tétet a gazdasági miniszter később emelte és a kormány már 150 új gyárat remél kialakítani. Nem vagyok gazdasági szakember, de úgy gondolom, hogy környezetvédelmi okok miatt a cél nem teljesíthető. Sem a környezetvédelmi monitoring rendszer, sem az azért felelős kormányzati…

Tapolcán idén is megszervezték a zöldfelületi tervezésben, zöldtömeg előállításban, zöldfelületi kivitelezésben és fenntartásban, illetve a települési zöldinfrastruktúra kezelésében, szabályozásában és irányításában tevékenykedők konferenciáját. A téma idén a talaj volt. Amivel óriási problémák vannak.

December 5-én ünnepeljük a Talaj világnapját. A talaj a Földön élő fajok közel 60%-nak ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és élelmiszertermelésünk 95%-át biztosítja. Az ökológiai gazdálkodásban kiemelt szerepe van a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelésének.

A magyarok már az éghajlatváltozástól félnek a legjobban, a rezsi és az orosz-ukrán háború is csak mögötte van – derült ki a Google-keresések adatelemzéséből.

A tegnapi környezetvédelmi világnapon a Conscious Planet Save Soil Mozgalom világszerte fényfestéssel hívta fel a figyelmet a talajvédelemre.  Az akcióban többek között a Save Soil színeibe „öltözött” a Niagara-vízesés, a genfi Jet D’eau, a Montreali Olimpiai Stadion, a siennai Piazza del Campo és a pozsonyi vár, nálunk a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal homlokzata.

Ha továbbra is a megszokott módon folytatódik a mezőgazdasági termelés, a termőföld elsivatagosodásához vezethet a régiónkban is. Ezt jelzi előre, hogy a Föld talajainak már csak töredéke termőképes. – amiért nem csak a klímaváltozás felel, a tápanyagot és az élőhelyet biztosító talaj leromlását az emberiség okozza. Mit lehet tenni ennek elkerüléséért?

Az alábbi szöveg egy Dr. William Rees-szel készült interjú részletei (bio-ökológus, ökológiai közgazdász, az ökológiai lábnyom számítás egyik kitalálója és társfejlesztője).

Megdöbbentő film. Mert korábban vajon tudtuk-e mi, habzsoló, felhalmozó, pazarló fogyasztók, hogy mit okozunk a Földnek? Mit csinálunk a földdel azért, hogy megtermelje azt, aminek nem kis része végül a szemétben végzi? Tudtuk-e, hogy miközben őrült módon kihasználjuk, valójában mit teszünk a termőfölddel, hogyan pusztítjuk évszázadok óta? Átláttuk, felfogtuk-e, hogy módszeresen felforgatjuk, vegyszereket tömünk bele,…

Kővári Gábor Mihály és Iván Róbert dokumentumfilmje, a Mérgezett Föld érthetően és világosan mutatja be azt a folyamatot, ahogyan a nagyipari módszereket alkalmazó mezőgazdaság a természetben okozott károkat is további ipari eszközökkel igyekszik kijavítani, amik aztán további károkat okoznak, és ez a körforgás egészen addig folytatódik, amíg a termőföld teljesen terméketlenné nem válik.

Indonézia az utóbbi 15 évben 29 261 hektár szárazföldi területet vesztett a földerózió és a tengerszint emelkedése következtében, ami nagyjából fővárosa, Jakarta méreteinek felel meg – közölte a The Jakarta Post című helyi lap a tengeri és halászati ügyek minisztériumának jelentésére hivatkozva.