tápláléklánc

Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés. Ma már egyáltalán nem számít extrémnek az a kijelentés, hogy a műanyag az egész világot beszennyezte. Elérte már az északi-sarkvidéket is, és már a madarak zúzája is szó szerint ropog-zörög miattuk. Mivel az anyag az emberi szervezetbe…

Ezer liternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám. Európai viszonylatban ez nem kirívóan magas, de pl. a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban több mint 200 műanyagszemcsét számoltak össze a szakemberek. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének kutatói pedig a vízibolhákat vizsgálva jutottak érdekes megállapításra.

A Cardiffi Egyetem kutatói által elkészített tanulmány a szakértők szerint az első bizonyíték arra, hogy a folyókban lévő műanyag-szennyezés utat talált a vadvilágba, és bekerült az táplálékláncba. A folyókat ötmilliméteres vagy annál kisebb műanyagdarabok, mikroműanyagok szennyezik, ezen belül megtalálható a vízben poliészter, polipropilén és nylon is. A vadvilágra kifejtett hatásuk egyelőre nem tisztázott.

Először mutattak ki műanyag mikroszálakat vadon élő állatok ürülékében amerikai kutatók, akik a Marine Pollution Bulletin szaklapban publikálták a tanulmányukat. Korábban már emberi székletben is kimutatták a mikroplasztikot.

Normális természeti jelenségnek tartják erdélyi magyar rovarászok a médiában „sáskainvázióként” tálalt eseményeket. Szakemberek a vegyszeres beavatkozás ellen szólaltak fel a ügyében.

Látványos vizuális infóbomba készült a klímaváltozásról. Száz év 35 másodpercben. Aggasztó trend. Teljesen összezavarja a globális ebédidőt a klímaváltozás.

Az óceáni halak gyomrában műanyaghulladékot találtak, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában is.

A klímaváltozás következtében felmelegedő óceánokban összeomolhat a táplálkozási lánc, ami végül ahhoz vezet, hogy nem lesz elég lehalászható hal a piac számára.

A vadgazdálkodók szemében a ragadozómadarak elsősorban, mint a „hasznos” apróvadfajok kártékony pusztítói jelennek meg. Nem is gondolnánk, hogy a tápláléklánc csúcsán lévő ragadozómadarak – hazai viszonylatban főleg a parlagi és a rétisas – gyakran a vadászható dúvadfajok, leginkább a varjúfélék, időnként pedig az emlős ragadozók egyedeinek a leghatékonyabb természetes vámszedői.

A földikutya a hazai fauna ritka, rejtett életmódú emlősállata. Életmódja és ritkasága miatt a címbeli kérdés meghökkentően hathat, de egy, a rangos Mammal Review folyóiratban magyar szerzők tollából megjelent tanulmány meglepő dolgokat tárt fel a földikutyáról. Az eredmények alapján újra kell gondolnunk a földikutyának a sztyeppei ragadozómadarak életében és a füves élőhelyek ökológiai rendszerében betöltött…