táplálkozás

Október 16 az Élelmezési világnap. Enni mindnyájunknak kell, jókat enni mindannyian szeretünk. Élelmiszer-fogyasztásunk meghatározó szerepet játszik egészségi állapotunkban, mezőgazdasági termelésünkkel pedig évezredek óta alakítjuk a tájat, ami körülvesz bennünket. Nem mindegy hát, hogy mit eszünk és élelmünket honnan szerezzük be.

Bár tudjuk, hogy mennyire fontos a gyümölcs és zöldségfogyasztás, mégis jóval kevesebbet fogyasztunk belőlük, mint kellene. Mi, magyarok ebben a tekintetben különösen alul teljesítünk, legalábbis ezt mutatják az elmúlt évek statisztikái. A hungarikum világbajnok ÁFA és a zöldségek.

A társadalom és az orvostudomány fejlődése alapján a II. világháború utáni harmincéves, reményekkel teljes fellendülés időszakasza egyre hosszabb életet ígért. A várható életkor kitolódásából fakadó nyereség számos politikai vonatkozással bír, köztük említendő a nyugdíjba vonulás későbbi ideje. Mindazonáltal a tendencia nem megfordíthatatlan…

Norvég kutatók szerint nemzedékenként hét pontos IQ-csökkenés tapasztalható. Táplálkozás, életmód, oktatás.

A több mint egy évtized javuló tendenciái után az éhezés újra nőtt és tavaly már 815 millió embert, ami a teljes lakosság 11 %-a, érintett bolygónkon, olvasható egy új ENSZ jelentésben. Közben a nem megfelelő táplálkozás számtalan formában bukkan föl világszerte, emberek millióinak egészségét befolyásolva.

A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át. Gyakoribbá válik a túlsúly és elhízás, és velük együtt betegségek egész sora érkezik, állapította meg egy új FAO jelentés Európa és Közép-Ázsia régióról.

Veszélyben a cápák és kardszárnyú delfinek: hosszú életük során szöveteik megtelnek méreganyagokkal. A szakmában csak POP-nak nevezett „perzisztens szerves szennyezők” veszélyes szerves vegyületek, melyek a természetben akár évtizedekig is fennmaradnak.

Nem csak magunk, de bolygónk miatt sem mindegy, mit eszünk. Mégis csupán néhány országban adtak ki olyan táplálkozási ajánlásokat, melyek a megfelelő étkezés szempontjait egyesítik a környezeti fenntarthatóságéval. A FAO és az Oxfordi Egyetem új tanulmánya közös nevezőre hozza a fenntarthatóságot, klímaváltozást az egészséges táplálkozással.

Nap mint nap 805 millió ember éhezik világszerte, nagyon aggasztó, hogy mellettük 2 milliárd ember szenved az úgynevezett rejtett éhezéstől – derül ki a német NGO Welthungerhilfe legfrissebb jelentéséből.

Több mint 1,6 millió ember halálát okozza világszerte évente a túlzott sófogyasztás – állapították meg egy nemzetközi kutatócsoport több mint 180 országot vizsgálva.