termékdíj

Egy új felmérés szerint 2030-ra hat nagy európai gazdaságban közel 22 milliárd műanyag zacskót fognak felhasználni a kiszállítás során a divattermékeket forgalmazó webáruházak. Miközben az európai vásárlók közel 3/4-e támogatja a műanyag csomagolóanyagok kivezetését, az online platformok térhódítása az e-kereskedelemben használt műanyag zacskók számának folyamatos növekedését idézi elő.

Utoljára a teherautók használatarányos útdíját vezették be olyan rosszul előkészítetten a magyar gazdaságban, mint idén a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR), amely a feje tetejére állította a viszonyokat sok vállalat hulladékgazdálkodásában. A kormány hulladékmutyija: bürokratikus káosz és elszálló árak, de a MOHU-MOL jól jár.

Nemcsak nehézkesen indult július 1-én az új, 35 évre a Mol leányvállalatának adott hulladékkoncesszió, hanem úgy tűnik, elképesztően drága is. Korábban az derült ki, hogy a hazainál közel háromszor magasabb bérszínvonalú Ausztriában kevesebb pénzből sikerült a főbb hulladéktípusok visszagyűjtését megszervezni, mint a MOHU-Mol Hulladékgazdasági Zrt.-nek. De nem az osztrákok találtak ki  valami különlegesen hatékony rendszert.

Az Orbán kormány által sumákban elkészített és zöld szempontból is kontraproduktív hulladékrendelete szerint 9-szeres díjemelkedés fenyegeti a nagyrészt újrahasznosított hullámpapír-csomagolóanyagokat. Ismét a családok fizetik meg a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját.

Pillanatokon belül a finisébe érhet a hazai hulladékgazdálkodási rendszer teljes reformja. A fő cél az, hogy a hulladékkal kezdjünk valamit, ne feltétlenül hulladékként, hanem inkább másodlagos nyersanyagként tekintsünk rá.

A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály. Szilágyi László, környezetvédelmi projektmenedzser, a Zöld Műhely…

Hosszas huzavona után végül döntött a magyar kormány, és törvényben szabályozta a műanyag zacskók gyártását és forgalmazását az országban. A szigorító lépést a környezetvédők ujjongva, a műanyagcsomagolás-gyártó szakma a fogát szívva fogadta. A döntéstől a kormány az országban termelt műanyaghulladék csökkenését várja – de mit várnak tőle a gyártók?

Akadozik a műanyag-újrahasznosítás Magyarországon – erre hívja fel a figyelmet a Greenpeace szemétszobra. A Nagy Halba hétvégén Siófokon dobálhatta be mindenki a szemetét, ma pedig egész nap a budapesti Deák téren volt látható az installáció. Ám csak olyan műanyag hulladékot lehet a halba dobni, amelyeket a mai magyar gyakorlat szerint várhatóan újra is fognak hasznosítani.

A papírhulladék piaci ára annyira leesett, hogy már a hulladékkezelők ingyen sem hajlandóak átvenni.  Míg korábban a hulladékkezelő cégeknek jelentős bevételük volt a papírgyáraknak eladott papírhulladékból, mára nekik kellene fizetniük a gyáraknak, az átvett papírért. Ha a probléma tartós lesz, annak a környezettudatos szemléletformálásban fontos iskolai papírgyűjtés láthatja kárát – írta a G7.

Folytatódik a hulladékgazdálkodás államosítása, a számlázás központosítása után az uniós források felhasználásával épült hulladékkezelő központokat is bekebeleznék – írja az Mfor.hu.