A Tisza Élővilágának Emléknapján, február 1-jén indul el a nevezés az 5. PET Kupára. Idén a PET kalózok a Dombrád és Tiszalök közötti folyószakaszról gyűjtik össze a főként pillepalackból álló hulladékot. Az ötödik születésnapját ünneplő környezetvédelmi programban az idén olyan szakaszok is megtisztulnak a Tiszán és árterében, mint a világörökségi Tokaj.
Tisza
A vizes élőhelyek 87%-a eltűnt – okosabb vízgazdálkodásra lenne szükség
Február másodika a Vizes élőhelyek Világnapja. A WWF adatai szerint az emberi tevékenység miatt Európában a vizes élőhelyek mintegy kétharmada már elpusztult, globálisan pedig 87%-uk eltűnt. Vizes élőhelyeink hiánya nagyban megnöveli a társadalom sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben.
V. PET Kupa
Kedves PET Kalóz, önkéntes, kolléga és barát! Még soha nem kaptunk annyi támogatást, segítséget és bátorítást a Tisza megtisztításához, mint 2016-ban. Ennek köszönhető, hogy több rekordot is felállítottunk. Minden eddiginél több hulladékot szedtünk ki a folyóból, több hulladékhegyet térképeztünk fel mint valaha, egyre többen sorakoznak fel a Tisza ügye mellett, váratlan és nagyvonalú támogatásokat kapunk…
Milliárdok folynak el a Tisza medrében
Közel 16 milliárdos – európai uniós támogatású – beruházás zajlik a Tisza-meder és a hullámtér vízszállító képességének a helyreállítása érdekében a szolnoki vasúti híd és Kisköre közötti szakaszon. A vízügyi szakma szerint ugyanakkor a mederrendezés hibás koncepción alapul, s a céllal ellentétesen károkat okoz.
Meg sem merem enni a tiszai halat
Úgy tűnik, hogy Áder János, a környezetvédelem hazai zászlóvivője nem érzi át kellőképpen azt, hogy évek óta elönti a szar a második legnagyobb hazai folyót, az oly sokszor megénekelt Szőke Tiszát. A nagy horgász ma bejelentette, hogy vállalná másodszor is a köztársasági elnökséget.
Fokgazdálkodással növelik a tiszai halállományt
Idén indult a fokgazdálkodás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva határában, amelynek köszönhetően hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány. Az eddigi eredmények biztatóak, a szaporulat többségét pontyok és ezüstkárászok alkotják. Előbbiek szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a tájidegen kárászokat pedig elszállítják vagy megsemmisítik.
Szennyvíz szaglászat a Tiszán
Eljutott oda, ahol a fél Tiszán habzott a fekália. A horgász, aki segített mintát venni, estére kiütéses lett- az Együtt politikusa mesél a Tiszán tett tényfeltáró munkájáról. „A Tisza egy halott folyóvá válik” – Baranyi Krisztina a szennyben úszó természetről a Magyar Narancsnak.
20 kilométeren át úszik fekália és zsír a Tiszán
Baranyi Krisztina, az Együtt politikusa bemérette a vizet. Bár vegyi szennyezés nem található a vízben, a kommunális szennyezésre utaló KOI 158-szoros határérték túllépést jelent. Ennél is aggasztóbb, hogy míg a BOI határérték 4 mg/liter, a Tiszában mért érték 3003 mg/liter, ami a határérték 751-szeres túllépése.
Semmi gond! A tiszai trutymó nem is szennyeződés
Természetes, szerves eredetű a Tisza felszínén foltokban úszó és a parton kirakódó hab, valamint a víz helyenkénti barnás elszíneződése Záhony térségében – közölte ma az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).
Ismét szarfolyam a Tisza, de a hatóságokat ez nem érdekli
Több millió m3 szennyvíz ömlik a Tiszába. Baranyi Krisztina, az Együtt önkormányzati képviselője a kormánytól és a környezetvédelmi hatóságoktól várja – hiába – hogy derítsék ki, honnan jön a szennyezés. A politikus egy palack fekáliás vizet vitt a földművelésügyi, majd a Belügyminisztériumhoz, ahol a portánál sem jutott tovább. Ilyen az, amikor egy országban csak papíron…