A Tisza egykori árterein végzett, nemzetközi szinten is hiánypótló, hazánkban egyedülálló kutatás bizonyítja, hogy a helyreállított árterek képesek hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A bőrünkön érezhető aszályos időszakok erősödése és az alföldi táj már-már kritikus méreteket öltő szárazodása azonnali és hosszú távú megoldásokért kiált. A WWF friss kutatása szerint ilyen megoldás lehet az ártereink helyreállítása,… Read more »
A növénytermelésben alkalmazott, könnyített engedélyezésű, termésnövelő adalékanyagokat számtalan kritika érte már. A fejlesztések egy részének változatos mellékhatásait senki sem vitatja. Az állattenyésztésben a gyógyszerezést (főként antibiotikumhasználatot), a paraziták elleni védekezést (főként neonikotinoid-tartalmú nyakörvek) és a hozamnövelők használatát éri súlyos kritika. Valamit valamiért – mondjuk hasonló helyzetekben.
Hilda génjeit úgy módosították, hogy megakadályozzák a káros üvegházhatású gázok kibocsátását böfögéskor és szellentéskor. A szarvasmarhák metánkibocsátása jelenleg az összes légszennyezés 5%-át teszi ki, ezért az állomány egyre nagyobb hatást gyakorol a globális klímaviszonyokra.
A józan ész és nem ideológiák vagy pánik által vezérelt klímapolitikát szorgalmazott Orbán Viktor miniszterelnök ma Bakuban, az ENSZ éves éghajlatváltozási konferenciáján (COP29).
Magyarország már tavaly elérte 2030-as klímapolitikai célját az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint, ugyanis a törvényi vállalás szerint az 1990-es bázisévhez képest 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig, ám tavalyra már 43 százalékos mérséklődést sikerült elérni. 2022 és 2023 között 9,5 százalékos visszaesés történt.
A június 28-i miniszterelnöki szintű tanácsülésen, majd végül az új Európai Parlament alakuló ülésén is megerősítették az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) pártcsalád jelöltjét, Ursula von der Leyent pozíciójában. A von der Leyennel fémjelzett előző bizottság kiemelt politikai programja volt az Európai Zöld Megállapodás elfogadása, valamint a szükséges joganyag átültetésének megkezdése.… Read more »
Az emberi eredetű metánkibocsátások harmadáért a fosszilis iparág felelős, azonban pont a mérések hiánya és iparág önmaga felé tanúsított, meglehetősen megengedő becslései szerint nem tudjuk a pontos számokat. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az olaj- és gázipari szereplők saját becslései köszönőviszonyban sincsenek valódi kibocsátásaikkal, amelyek 95%-kal is magasabbak lehetnek, mint amit jelentenek.
Gombákat szinte mindenki evett már, azt azonban kevesen tudják, hogy a klímaváltozás visszafordításában és az ökoszisztémák védelmében is nagy szerepet játszanak. Manapság egyre több kutatás zajlik a természet eredeti „biotechnológiájával” kapcsolatban, hiszen egyes fajok rendkívüli hulladékfogyasztási és szennyezőanyag-eltávolítási képességgel rendelkeznek.
Elfogadták május 27-én az uniós tagállamok a zöld átállás egyik kulcsfontosságú rendeletét, amely megmentheti az európai nap- és szélerőmű gyártókat, hiszen fontos támogatási keretet jelent az ilyen gyártókapacitások megmaradása, illetve kiépülése számára. A cél az, hogy 2030-ra az EU saját maga állítsa elő a tiszta technológiás berendezések 40%-át, ezzel erősítve az európai ipart az amerikai… Read more »
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák). 21 esetén már most nagyobb készültségre lenne szükség, amiből 8 különösen sürgető. A kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik.